jakabmelinda kedvenc versei
Amikor az álmom megtaposta lelkem
Már-már vad erővel magamhoz öleltem
Izzadt zűrzavarok torz látomását
Gondolatban űztem mint toll a vonását
Schweighardtné Pataki Zsuzsanna
Estefelé hallgat a csend,
gondolatom el-elmereng,
a kéményből felszálló füst
fátyolként lebegő ezüst.
Van kávé téli, van kávé nyári,
kora reggeli, ihatja bárki,
ha őszi lenne, levele hullna,
jövő tavaszra kinyílna újra.
Most figyelj, Qupido, vagy bárhogy is hívnak!
Ne legyek célpontja elhibázott nyílnak.
Hiszen nem vagyok már facér negyven éve!...
Szerelem
Eljött hát a Valentin-nap
Lehet csókot adni társnak
A párok kik szeretik egymást
Egész évben erre vártak
Szívmelengető egy érzés
Ha valaki szeret téged
Ott van benned mindig a féltés
Hogy el ne veszítsd örök fényed.
Fejemet ma szinte már betörtem,
itt ülök némán és összetörten.
Most mit írjak szépet kedvesemnek?
Szemeim is könnytől nedvesednek.
Van egy csodás világ,
a szerelem világa.
Abban egy tenger,
az érzések tengere.
Társkeresés,
egy új út, és felfedezés.
Megtalálni azt a párt,
kivel megélhető a szerelem.
Melyben ott a közös pont,
és nincs benne félelem.
Hétfőn decens úrinő,
kedden angyalszárnyam nő,
szerdán szakács, láthatatlan,
csütörtökön díjat kaptam,
ócska ribanc pénteken,
szombat se változtat a lényegen.
Valahol késztet,
legbelül érzed,
lássad a szépet,
legyen benn részed,
mit lelkedbe zársz.
Nem kérek semmit,
csak te légy itt velem,
nem kell ajándék,
nem kell semmi sem.
Zuhanni szeretnék veled a szerelembe
csendben, benned elmerülve,
és innám a gyönyört, mit adnál,
majd megrészegülnék minden pillanatnál,
szemed kékjében örökkön fürödve...
Mit akarsz tőlem? Kérded.
Hazudtam Neked, képzeld.
Bocsájtsd meg nekem, kérlek,
gyenge voltam, értsd meg!
Menni kell tovább megrágott csontokon,
élet adta dombokon, halmokon,
úgyis sikerül éveket mögöttünk hagyni,
ha nem, hát az csak selejtes hakni