iren67 kedvenc versei
Jöjj be a kis kunyhómba, testvér,
Hisz közel már az este a naplementén.
Halat eszünk kormos serpenyőben,
Egyél, testvér, jut néked is belőle.
Még lehet nagyon szép az élet, a
jó
mindörökre a rossz helyébe léphet.
Dallamok
szállnak a szélben, szívünk lágy
dobbanása
már a tündöklő végtelenbe érhet.
március 15.
Északkeleten lobog a magyar zászló,
Hazaszeretetem boldogságot sugárzó.
Szép magyar tájon van az otthonom,
Hol anyám ringatta bölcsőm egykoron.
A költő tollával harcol a vírus ellen
Megfáradt időkön meghal a remény,
Az anyaföld is könnyezik szegény.
Mélabús idők jöttek koronavírussal,
Olvad a jéghegy is, mit tegyünk magunkkal?
Szeretet kulcsra zárva
Közhely lenne itt a múltat
csak részemről dicsérni,
megidézem a tanúkat,
ők fognak most mesélni.
Piros, fehér, zölddel
Álmodtam egy hölggyel...
Miért szólít fel "shoppingra"
Az utcán minden plakát?
Jézus tán minden évben
Teli-vásárolta magát?
Az ég angyalai karjukra veszik az időt,
Álmatlan éjjel állok az idő végtelen kapuja előtt...
Kiadom magamból...
Egy dombtetőre állok,
Karomat kitárom,
Tehetetlenül csüngő hajamba
Belemarkol a szél.
Susognak egymás között a fák,
Mint valami titkos üzenet.
Eltűnt belőlük a madárdal,
El a csodás kikelet.
Halottak napja
Itt van az ősz,
Zord, néma méltósággal.
Sírok hideg kövén
Mécsesek és krizantém virágok.
Anyád, Apád, Hazád, házad?
Vagy áldott, isteni alázat,
fejet hajtani őseink előtt...
Köszönöm Uram hogy újra beteggé tettél
S szívembe új hitet és reményt ébresztettél
Tégy próbára Uram újra
Hogy visszataláljak az igaz útra...
Lassú léptekkel ballag az ősz,
távolról jön, és még nem siet,
lehajtott fejjel, komótosan,
léptét számolja, mindegyiket.