hopihe33 kedvenc versei

Havas Éva

Írnék...

Írnék - de nem hagysz -
komolyabb dolgokat:
térről s időről, filozófiát,
vagy hogy miért nő a fű,
s mitől olyan zöld,
mitől fordul jobbra
ez a zord világ...

Tovább...

Mardi Miriam

Bennünk a dal...

...a dal már bennünk élt rég
s mi táncba hívtuk egymást
az édes énekért...

Tovább...

Ofella Adrienn

Tudom

Itt vagy bennem
mélyen elrejtve
magamba temetve.
Tudom egyszer feltámadsz
valóra váltod
álmomat!

Tovább...

Ofella Adrienn

Neked adnám

Szeretném egy mosolyodért,
minden mosolyom neked adni,
két szemed pillantásában
megnyugvást találva elveszni,
tekinteted tükrében
ringatózva megpihennék,
arcod szelíd vonását,
mélyen magamba vésném!

Tovább...

Ofella Adrienn

Ébren álmodom...

Várom...
De nem jön szememre álom.
Látom...
A sötétben felvillanó,
árnyként elillanó
emlékeim sorát
felidéző látomást.

Tovább...

Ofella Adrienn

Egyszer...

Egyszer szertefoszlik múlttá válik
mi most még a jelent képviseli:
rég elfeledett évek
homályba veszett képek...

Tovább...

Ofella Adrienn

Reggeli üdvözlet

Mondd hiszel még a mesékben, s a csodákban
egy láthatatlanul is létező világban?

Tovább...

Ametist

Élet...

Télben didergő, fázó lelkek:
sötétben járnak, fényre lelnek
égre feszülő, deres ágak
- kristálycseppjei a magánynak -
jégtömbbe zárt, fagyos szavak
- olvadó, áradó zuhatag -...

Tovább...

Ametist

Jégmadár...

Egy cseppnyi csend
ezüstös fénysugár
halványkék ég
a Jégmadár...

Tovább...

Ametist

Sors-fonál

Pókhálót szőtt a Sors köréd:
egymásba futó szálak, halvány
ezüstös fény-csíkok új áldozatra
várnak - feszül, szakad a pók-fonál
léted vergődik benne, eltépni csak
egy mozdulat, ha hozzá erőd lenne
de félsz... megszólal ott belül a
rémület harangja, körülvesz lassan...

Tovább...

Ametist

Egy tölgy tiszteletére

Legyező alakú ág
egy lány lecsüngő
finom keze, vágtázó...

Tovább...

Ametist

Számold a perceket

Számold a perceket:
számold úgy, hogy az
utolsó lehet, s az első is
ha újra éled, ha újra kezded
a meséket...

Tovább...

Havas Éva

Fekete hajnalok

Érezd meg a pillanatot,
mikor szél gombolyítja
lépteid elé az utat,
- fényösvényt vág -...

Tovább...

Lévai Attila

Nem szeretnék

Én nem szeretnék lenni költő,
csak aki lát,
és magavarrta
időtöltő
dalnak látszó
kis mesének
zenét komponál.

Tovább...

Lévai Attila

Vérrokonok

Kitárt karom ma lelkemmel vív csatát.
Vak lett talán, vagy így ellustult e szív?
És mit ér vele, hisz tudja, eltaszít,
Ha féltő, lágy keze engem fon csak át.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom