feri57 kedvenc versei
Zöld réten nőttél fel, mint sok tarka virág.
Rózsabokor mögött nem talált a világ.
Szétszórva figyeled jövőd gyermekeit,
Egyikük tépdesi növények szirmait.
Nem ok nélkül jöttél erre a világra.
Célja van a létnek, hát okkal vagy itt!
Teremtő erő jut minden egyes vágyra,
s minden embertársad valamit tanít.
Szerettem volna egy percet,
Egy percet, ami csak a mienk,
Szerettem volna egy világot,
Egy világot, ami csak a kettőnké.
Mi leszek, ha nagy leszek? Begyúrok sok kenyeret.
Mikor lisztes lesz a kezem, tenyeremet összeverem.
Hívlak,
amikor a bánat udvarában jársz.
Mosolybokrétát lengetek
igaz arcú, suttogó szélben,
időben, térben
hozzám már közel állsz.
Kálváriámnak, jól tudom,
Messze még a vége,
Mégis, mégis köszönettel
Tekintek az égre,
Amiért több, mint húsz éve
Téged mellém adott,
Ki tehette volna? Csak ki
Jövőmről tudhatott!
Indulnunk kell mindnyájunknak! Beérett a termés.
Nem csináljuk? Az számunkra, hidd el, végleg elvész!
Igyekezzünk, lassan üres rég használt raktárunk!
Nem tölti meg többé senki, hogyha másra várunk.
Nagy változások
A felkelő Nap meleg sugarait érzem.
A felhők mögül előbúvó holdfényben
Az esték szépséges fényeit nézem,
Cseresznyefákat tavaszi virágokban,
Tulipánokat kinyílva az udvarokban,
Virágfüzéreket lilaakáclugasokban.
A lelki szegények "margójára"
Boldogok a lelki szegények
mondja nékünk az Úr
és mi soha nem értjük
mitől boldog
a bús szegény ember
aki küzd vadul
Hold fénye táncot jár,
boldogság most megkínál,
ha sokat vársz, tovaszáll...
vallomás
Átvirrasztott éjszakák,
elmulatott évek,
készítenék számadást,
"örülök, hogy élek".
holdvilág
"Voltam farkasok közt bárány
holdvilágok éjszakáján",
voltam erős,
voltam bátor!
Boldogság tengerén
Nevet a szívem,
nevet a lelkem,
remeg a testem...
A kisalföldi emlék
Lassan virrad, pitymallik.
A sötétség eloszlik.
Az éjszaka visszakozik,
bár a róna még alszik.
-Üdvözlöm a Hölgyet!
Üldözöm majd többet!
- Üdvözlöm az Urat!
Tündököl a tudat!