beam kedvenc versei

Angeli

Hátha eljő...

Hogy eljő a bizonyosság,
Arcodat immár
Illatos-szépen megmosom,
S látom habját habos arcomon.
Jól tudom.

Tovább...

Villy Róbert Imre

Hátat fordítok a halálnak

Itt van bennem minden,
Csak a hitem vesztettem,
És már nem érdekel,
Mennyire vagyok jó ember.

Tovább...

Mudra Csaba

Égig érő fák

Égig érnek a fák
- karjuk vágy,
foltos bőrű árnyak,
mélyen a gyökerek
sosem felejtett öregek.

Tovább...

Stábel Rezső

Az érzések kincsek

Az életben semmi sem véletlen,
de van, hogy történnek mesés dolgok,
sors és életút összefut szívünkben.
Légben repkednek szerelemgalambok.

Tovább...

Dobosi Györgyné

Az én keresztem

Nem érzem magam költőnek,
hisz engem a tollam vezet,
szavak gondolatot szőnek,
a strófák közt pennám evez.

Tovább...

Őrni

Kicsinyke ablaka volt... - Adventi emlék

Kicsinyke ablaka volt a szobámnak.
Kis szobám kedves advent-ablaka
kinézett a téli tájra, diófánkat
bámulva s a téglakerítést, havat
fütyült a szél - s kicsinyke madárdalt.

Tovább...

Bagó Csaba

Hazafi

Tisztelgés az 56-os hősök előtt

A hazáért halni kész.
Bátor és tettre kész....

Tovább...

Bagó Csaba

Kívánság

A fejemben csak te jársz,
álmaimban zöld lámpással vársz.

Tovább...

Pilla

Kérlek

Te arcátlanul gyötrő éjjelnek kénye,
kit én, társtalan képzellek csúf árnyéknak,
kifakult karátom, életem tört arany,
de neked jó, mert neked szürke kell, agyag.

Tovább...

Mudra Csaba

Emlékséta

Lobogtak a házak
balról,
pár kósza bokor
a jobb szélen.

Tovább...

Horváth Piroska

Pletykafészek

A csiklandós nyelvén
más emberek baja,
kiköpködi nyeglén -
kinek mi a jaja.

Tovább...

Mudra Csaba

Múlni kell

Mező,
felszántott halotti tor
- hiszékeny tere az ősznek.
Beígért csokor
kulcsolt kéznek,
én is alig születtem,
s tarló,
virágtalan vagyok.

Tovább...

Bagó Csaba

Test és lélek

Lelkem tükörsima,
testem érdes.

Tovább...

Nagy Zsuzsanna

Sodródás

Mondanám, én eleresztlek,
de a kezem görcsösen fog,
szerelembe keresztellek -
nincsen, aki tőlem elold.

Tovább...

Őrni

Szerelemvirágok

- Valamikor réges-rég - mutatott a vén poéta
a mezőn szerteszét -, itt Szerelemvirágok nyíltak...
Ámor varázsszínében pompáztak, a Romantika
Múzsájának énekét hallgatták, megköszönvén: a
Szellők ringató táncát, a Felhők lágy esőcseppjét,
a hatalmas Természetnek szépség-létezésüket,
Nap és Hold örökké-forgó, vigyázó tekintetét,
Emberek hódoló csodálatát, álom-szívüknek...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom