barter kedvenc versei

Kormányos Sándor

Anyámringató

Tudod, fiam, nem hittem, hogy
ennyi időt megérek,
mondta reggel, s furcsa, párás
fénye lett a szemének.

Tovább...

Széles Kinga

Földünknek

Anyaszívvel tűrő lelked
Sok gyermeked nem becsülte...

Tovább...

Kolev András

A lépcső alján

Kartonpapíron bársonyos penész,
a lépcső alján erre ágyazott.

Tovább...

Kolev András

Tükörzörej

A Hold világít, sárga és kövér;
egy nyurga ág a háztetőhöz ér.

Tovább...

Molnár Jolán

Egérút a sajtholdba

Hajnalok hűlt helyén a madár se jár,
a téren minden mozdulat néptelen.
Innen nincs hová, lezár a szemhatár,
de még átszivárogsz könnyön, képzeten.

Tovább...

Kolev András

Útra kész

Elönt a csend, és nincs erőm, hogy féljek...

Tovább...

Kolev András

Jelen

A város búcsút int a jónak,
elfáradt, és most megpihen.
A villamos: nagy, sárga csónak,
dülöngve ring a semmiben.

Tovább...

Ross Satyr

Butulok

Mikor még a tulok kölök,
apró csak a tuloktülök,
ám, mikor már ivarérett,
meggyőzővé lesz a méret.

Tovább...

Káldi Zoltán

Eseményhorizont

mindössze fészkelődünk a
rongyainkban az utcákon,
pedig hogy nyúlik a dátum
a mai képes újságon.

Tovább...

Bíbor Kata

Kontraszt

Megszentelt kosarát hozta,
biciklivázán Nap csücsült,
ismertem, és mennyi a kora,
arcán az idő több ráncot szült,
kendőzte fején ősz haját,
játékos pár tincs kiszaladt,
tán érezni jobban a tavasz szagát.

Tovább...

8567

Lirapartizan

Cigi, cetli, bor avagy a versírás szentháromsága

Nézd! Az egóm most landol
az irodalom repterén.
Tombolnak az utasai.
De nagy költő lettem én!

Tovább...

Kolev András

Egy őszi nap

Ősz lett megint, gyakrabban fáj a térdem,
a kerti munka most másként nehéz.
A dolgaim mind sürgetőbbnek érzem,
ha délután a Nap felém se néz.

Tovább...

Henn László András

A sorban

Goethe színtan

Ott állt a sorban, a pénztárhoz közel,
Haján megcsillant a színesre fóliázott
Üvegen beáramló napfény, mely egy pillanatra
Elhitette, hogy kékes-lila fátyol simul szőke...

Tovább...

Eska Rita

Őz

A zord hegyek még rejtik titkukat,
a bozótos ösvény fáradt árnyékra jár,
itt a léptek mind majdnem titkosak,
és néma űrként tátong a félhomály.

Tovább...

Eska Rita

Szonett az időhöz

Hű szolgáló vagy, és mérhetetlen úr,
szabadnak marék kincs, fegyencnek teher,
s mit egynek odavetsz lazán-hanyagul,
másnak kínos percről percre telhet el.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom