bakonyiili kedvenc versei

Vágány József

A Magyar Hősök Emlékünnepén

A rideg kőbe írott
neveket olvasom,
a magyar ember bízott,
de marta a fájdalom.

Tovább...

Galambos István

Gondolatok gyermeknapon

Megszülni nagyon nem akarták -
Mózeskosárban kezdte életét,
anyját, apját sohasem látta -
nem ismerte a család melegét.

Tovább...

Pődör György

Semmi/s/ég szonettje

Ami nincs, az nem is lehet itt lyukas.
Kizárt, hogy átlátni, mint az ablakon.
Ott nincsen tér, sem idő s kósza utas,
a képzelet erőlködik csak nagyon.

Tovább...

Kövecses Anna

Reneszánsz

Orgonapozsgás
Érzés a május;
Illatos zsongás
Tüllös fürtökön.

Tovább...

Szalóki Sándor

Mi lett belőlem

Mikor megszülettem, nagy levegőt vettem,
azt mondták, nem sírtam, ordibálni kezdtem.
Ez nem változott, mikor mérges vagyok,
kirobban belőlem, most is ordítok.

Tovább...

Voodoo

Isten atlaszán

Kihűlt napok fényétől tündököl tavam,
évmilliók üzennek velük az égen,
ilyen öreg a világ, mégis kortalan,
ezt látjuk a csillagok üzenetében,
éjjelenként közéjük álmodom magam,
boldogan utazom a Göncölszekéren,
és ha feltűnik a Hold nevű kődarab,
csillagszekerem elolvad ezüstjében.

Tovább...

Galambos István

Reggeli fohász

tankában

Már rég nem alszom -
furcsán dobog a szívem...
rám talált frontom...

Tovább...

Pődör György

Árvacsalán

Anyám emlékére

Szép tulipán, orgona,
múló idő mostoha,
elviszi az illatot,
vissza sosem hozhatod.

Tovább...

Kiss Virág Lívia

Tavaszmese álomról, szabadságról

Szívek ünnepe

Gyere, ülj mellém egy percre,
látod, rég elmúlt már a tél.
Mesélek Neked valamit,
elmondom a tavaszmesét.

Tovább...

Hegedűs Gábor

Lélekharang...

lélekkel töltött csendes délibábok
megtört neszek kábán félrehallva
fenn kék alapú felhőjáratok
tépelődés lenn élve vagy halva

Tovább...

Pfluger Ferenc

Új életre ébredés...

Mint a lapulevél, úgy lapulunk,
szárán békés szöcske készül
ugrásra, bezárva elpuhulunk,
löttyedtre vastagszunk végül

Tovább...

John Bordas

Utolsó üzenet

Miért vagy ember pusztulás forrása,
Miért van kezedben Thor kalapácsa,
Mily ördögi erők löktek pokolba,
Hogy lelked a gazság kötelét fonja.

Tovább...

Voodoo

A híd, ami összeköt

Kegyetlen játék lett mára az élet,
a Sors (kockát) vet és a Halál arat,
bezárkóztunk, de otthon is elérhet,
aki nem játszik, az is alulmarad.

Tovább...

Voodoo

Csodára várva

Olyan lettem, mint a folyóban a kavics,
időnként felkap az ár és a partra visz,
máskor csak meglapulok szelíd medrében,
fekete kövek közt egyedül fehéren,
bezárkóztam, de bent is elér az átok,
túl sok a baj, álmomba is beszivárog,
Jézusra várok, mint mások, Isten fiára,
hozzon áldást újra a romlott világra.

Tovább...

Voodoo

Túl a bérceken

Látszólag kint ugyan még minden a régi...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom