Zakeus

"A világ Isten-szőtte szőnyeg,
mi csak a visszáját látjuk itt
és néha legszebb perceinkben
a -színéből is valamit.-"

Nem kérek mást
csak látogatást ,
olvass, ismerj meg engem
nyitott könyv a szívem.
A lapok között megtalálsz,
olyan leszek,
mint egy hűséges barát !
Egy kóbor eb ;
Szememben remény és alázat remeg.
Sorsunk egy. . . lehet.
Csak olvass, ismerj meg
akkor is, ha már nem leszek !
A lapok között megtalálsz,
ott leszek . . .
Beleszőttem a szívemet.
Lehetnénk testvérek rokonok, barátok,
és olyanok leszünk...,
mint egymás mellett nyíló virágok .
Csak olvass, figyelj, írj
cselekedd , amit diktál a szív.
Az időd fogy ne késlekedj ,
még fátyol előttünk a jövő,
de a szív érzi és látja egymást,
amely versben összenő. . .