Vadvirag46 kedvenc versei

Slang Anikó

Imákkal terített út

Ó, napsugár, mi simogatod arcomat, egy kéréssel nézlek,
könyörgöm, vidd el hozzá fáradt, tépett lelkemet.
Simogasd meg beteg, fáradt testét,
add fénykezed, simogasd meg, mintha én lennék.

Tovább...

Poór Edit

Uram, tölts be

Uram, tölts be egészen,
Fényed a szívemen át
A lelkemig elérjen,
Hozzá sötétség ne férjen.

Tovább...

6982

Farkas Anna

Megtébolyult a világ?

Kedélyeket felborzol,
már mindent újragondol!
Évezredes múltat, jövőt semmibe vesz,
s elfogadhatatlant helyette erőltet!

Tovább...

Pocsai Piroska

Kamaszkori apátia

"Tini depi"

Légy vidámabb, kérlek, és ne mondd,
hogy már nincs miért élned tovább!
Most bontakozik még csak lényed,
ember időmezsgyén tétovább.

Tovább...

Lizomka

Rozsdás, vén lakat

...érzelmek cseppjei szívburkot szúrnak,
Hangszálat nem penget, lelkem kiabál,
gondolataim által reppen, messze száll.

Tovább...

Major Tamás

Fényre várva

Mai gyufa, mai gyertya
Kínlódással lángra gyújtva.

Tovább...

6562

Slang Anikó

Múlt, mint levél a fán

Az emlékek, mint sárgult levelek az élet fáján.
Lengnek, kapaszkodnak erősen őszi elmúlást látván.
Aztán megadón lehullnak, a szív eltemeti őket.
Egymásba fonódva, csendesen szenderegnek.

Tovább...

69130

Nichi-ya Nikoletta

Virtuális útvesztő

Virtuális útvesztő ez a virtuális élet,
egy hely, ahol mindenki mutatja a szépet.
Tudom, ha meghalok, úgyis megsirattok,
de a való életben még köszönni sem tudtok.

Tovább...

Farkas Anna

Feltörő emlékek

Újra megérkezett a november,
elmúlást a földön szétterített,
hervadt virágok, lehullt levelek
feltéptek újra fájó sebeket.

Tovább...

Marković Radmila

Miért

Miért követsz, árnyak árnya?
Nézz már vissza, nem bántalak.

Tovább...

Tömör Gábor

Csak Te tudtad...

Beteg lettél... s életemben
valami megroppant félőn, teljesen...

Tovább...

Mészáros Lajos

Sírok között

A Szováti temetőben
sírok között sétálok,
régen elhunyt barátaim
sírjára rátalálok.

Tovább...

Poór Edit

Kik felhők felett éltek

Kik már felhők felett éltek,
S angyalok szférájában jártok,
Akiket nem láttunk már régen,
E napon emlékezünk rátok.

Tovább...

Pocsai Piroska

Szóval szól az ember

Írom én, nemcsak rajzolom,
ám mosoly ül az arcomon,
mikor látom a képeket,
amint a gépi, vigyorgó,
sárgán, színesen virító,
szavak nélküli kis jelek
írásomnál megjelennek.

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Rád gondolva

Milyen rég volt, mikor érinthettelek,
most szomorúságban élem napjaim,
én múltunk emlékeiért reszketek,
míg hullámcsend mossa a tó partjait.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom