November22

Teljes név:Driszkó Dóra Éva
Életkor:17 év
Nem:
Családi állapot:egyedülálló
Lakóhely:Gellénháza
Foglalkozás:Tanuló
Születésnap:1999. november 22.

Regisztráció időpontja:2014. augusztus 11.
Utolsó aktivitás:ma 18:34
Népszerűség:37 figyelő

Publikált versek:49
Kedvenc versek:346
Hozzászólások:136

Gyermekkorom óta voltak pillanatok, mikor rímekben gondolkodtam. Mikor magam voltam, gyakran előfordultak ezek a véletlenek. 2013 augusztusában írtam meg, az első tudatosnak mondható munkámat. Persze, mi más lehetett volna a témája, mint a szerelem. De hát, az első vattacukor felhőt, a diákszerelmet, később már más szemmel nézi az ember, de, ha másért nem, azért, mert rátaláltam az utamra, már megérte. Az ihletője, a legelső múzsám, a mai napig nem tud erről az egészről. Pedig, egy hosszú korszak volt, mind az életemben, mind pedig a költészetemben.

Azért írok, mert így könnyebben dolgozom fel, létem apró kis semmiségének történéseit. Két főbb témám, a szerelem, és a fájdalom. És ez nem véletlen. Ez a két érzelem, a legerősebb, amit egy ember érezhet. S ha mégsem így lenne, akkor a legemlékezetesebb. Nem csoda, ha a kettőt, csak egy vékony hajszál választja el egymástól.

Az érzéseim, a költészetem, én vagyok. Bár tény, hogy csak egy pillanatnyi állapot, miket szavakként tintába mártok. Az életem, mit a klaviatúrán ontja a hangot.

Nem igénylem, hogy bárki értse, amit írok. Nekem jó, ha olyan a költészetem mint én, egy apró titok. Jöhet bármilyen szitok, de ha van, dicséreteket is szívesen fogadok.

A legjobb barátom, az inszomnia társaságában születnek, a számomra jelentősebbnek vélt verseim. Ezért lehet követhetetlen, és csapongó, néhány sor. Jelenleg is, e jóbarátom társaságában írom e sorokat. Lehet, hogy érződik is rajta.

De, hogy ne csak a költészetemnek nevezett káoszról beszéljek, pár dolgot, talán írok, ami nem ide kapcsolódik.
Képzőművészetet tanulok. Ez, a másik szenvedélyem, az írás mellett. Illetve, érdekel, a pszichológia. Bár, ezt a területet, picit hanyagoltam, az utóbbi időben, egy hódolóm miatt. A depresszió, mi folyamatosan a nyomomban van. Miatta, nem bírok már ilyen fantasztikus dolgokról olvasni, és valóban, a másik két szenvedélyemet is, gyakran beárnyékolja. Mit mondhatnék? Teljesen figyelmet akar. Amit meg is kap. Mert át szövi, a mindennapjaimat. A verseimben is vissza köszön. Mert a versek, rímbeszedett naplórészletek. Az igazságot, meg tagadni, nem lehet. Illetve, lehet. Csak nincs értelme.

Nem kell, hogy mindennek értelme legyen. Vannak dolgok, amiket elég érezni. Én így vagyok az elkészült munkáimmal mindig. Nem értem mit csináltam, csak éreztem. Ezt adom át, a versekben.

Legnépszerűbb verse: Vallomás 16 kedvenc

Legújabb verse: A természet romantikája 2017. október 16. 16:10

Legújabb kedvence: Emberek... (Dezső Virág) ma 00:04

Ha üzenetet szeretnél küldeni November22 részére, jelentkezz be!

Belépés  |  Regisztráció

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ