John-Bordas kedvenc versei
...a kegyetlen, vöröslő szörnyeteg
pattogva sivít, hevesen tombol
mindent beborít a tűzgörgeteg
1928-2016
Szülővárosa Kolozsvár.
Székely eredetű neve
Barra volt eredetileg,
apja változtatta azt meg.
Mikor reggel felébredsz
és hiába nyújtod a kezedet,
már nem fogja senki sem.
Nem mondja már neked,
jó reggelt, kedvesem.
Már megint eljött, lám, újra itt van!
Jéghideg fogsorával belém mar,
nehezékként feszül az álmaimra,
s amíg démonokkal harcba kerget,
kapaszkodva tartja gyökeremet
valami erős, megtartó csoda.
Tétován merengeni a semmibe,
s érezni a régmúlt pillanatok csöndjét.
Valamik egészen csúful nyomják szívemet.
Ezek nem mások, mint az eltitkolt érzések.
Legszívesebben ordítanám, hogy Bujtól és
Ibrányig hallja meg a világ: hogy szeretlek.
A digitalizáció korában
Új évnek hajnalán új szelek fújnak,
egy évtized ekhójának dallamai zúgnak,
vándorként keresek, kutatok, mint télen
hóba rejtett titkot kutató madár a szélben.
Furcsa alkotás,
egy megbilincselt áldás
a megbocsátás.
Álmosan ébredtem egy ködös reggelen -
Káprázik a szemem, azt hittem hirtelen.
Olykor rám tör a hiányod érzete,
mint gyermekre az éhség.
Csendes vágyból, kék világból,
megnyílt, tágult pupillámból
fantáziám útvesztőjén,
Pegazusnak ezüst szőrén...
Tengernyi idő sodorta szemembe
az alkonyat szürkeségét.
Arcok vergődtek mélyén,
mint elázott pillangószárnyak.
Felkelő Nap kívánt jó reggelt
a lassan érkező éjszakának.
Tréfás télűző
Mielőtt véged,
siess havazni,
havat falazni;
"hószállingózni",
"hótakarózni"!
Meggyötört testben
Meggyötört lélek.
Útban a vigasz,
De én mégis félek.