Etelka kedvenc versei

Kolev András

Búcsú

Kezed hideg, már mozdulatlan alszol,
gépek hazudnak életet beléd.
Szemed mögül még látsz a túlsó partról,
talán, ha élnél, meg sem értenéd.

Tovább...

3826

Kolev András

Szerelem

Arcomhoz érsz, akár egy könnyű fátyol,
nem hallom, érzem mindegyik szavad,
reszketsz Te is, hiszem, most mégse fázol,
hajadra cseppnyi lámpafény tapad.

Tovább...

Kolev András

Kijárat

Bús félhomály kering az ágy körül,
a matracon holtsápadt lány hever,
szemére fátyol: szürke csend kövül,
s ajkán a sóhaj szüntelen teher.

Tovább...

Kolev András

Magány

A csillogó fény megfagyott szemedben,
magadra zárod minden ablakod,
elégett percek szürke füstje lebben,
s a hűvös csöndet félve hallgatod.

Tovább...

3725

Kolev András

Mindörökre

Mi mindent adtál, nem lehet felednem,
miként szerettél, meg nem érthetem.
Voltál a csend, ha mennydörgött felettem,
s lettél a hang, hogy szóljon énekem.

Tovább...

Kolev András

Mozdulatlan

Szobádban élsz, az ajtót kulcsra zárod,
volt, hogy szerettek, újra képzeled.

Tovább...

Kolev András

Látomás

Magamra végképp nem maradt szavam,
tükörbe nézni most már nem merek,
fejemben szél zúg, szörnyű hangja van,
s agyam befutják röggel telt erek.

Tovább...

Kolev András

Otthon

A bokrok alján ébredő sötét;
a régi csapnál rózsa hajt fejet,
gyümölcsfa ejti földre köntösét,
s dongó kering egy tál eper felett.

Tovább...

Kolev András

Mégis

Ködök kísérgetnek,
gödrök között járok,
nyálkás kőre lépek,
betakar egy árok.

Tovább...

3125

Major Tamás

Kamasz dal...

Tudtam, hogy engem néz, ma is emlékszem,
Kamasz szívem felordított féltében.
Órák óta lestem apró reménnyel
Ujjaim közül, arcomon tenyérrel.

Tovább...

Kolev András

Távozás

Indulsz, hová mégsem jutsz el soha,
miként jöttél, a lépted tétova,
s azt suttogod, lehet, nem érte meg,
szemed sarkában halvány fény remeg,
s fejed felett, mint rongyok csüngenek
a felhők szélét markoló egek.

Tovább...

3828

Kolev András

Nélküled

A sárga bögrén halk mosolyt hagyott az ajkad,
s papírlapon nevet, mit suttogott kezed,
s a pléd, amellyel tegnap válladat takartad,
a ráncait vigyázva súgja: nem feled.

Tovább...

Neszvecskó Anna

Engedd

Még folyik a könnyem,
Azt mondják,
A világon semmi sincs ingyen,
Szavak,
Miknek helye itt nincsen,
Szeretni gyötrelmes,
Sebesülni,
Félni, hogy sosem gyógyul...

Tovább...

Mezei Marianna

Nagyon fáj... még mindig

Fáradt levelek közt lépkedem,
és apró kövekre, érzem,
talpam alatt cipőmön átböknek,
mintha mind kis darabja lenne a múltnak.

Tovább...

Zelenka Richárd

Bukott angyal

Vihar jelezte érkeztét,
Elméjét megmérgezték,
Tátongó lyuk a szívén,
Nincs helye a föld színén.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom