536771 kedvenc versei
Vissza-visszatérnek
elfeledett évek,
gyermeki énem újból rám talál.
Drága gyermekem, ha azt kérded apádtól,
Hogy örökül rád majdan mit is hagy,
Csak azt írhatnám a végrendeletemben:
Ne éld át nyomorult álmaimat.
Van egy nap, a kedvencem,
egész évben ezt várom,
mert mindenki rám figyel,
olyan ez, mint egy álom.
Gyere velem gyermeknapra,
elviszlek egy kalandparkba!
Túraösvény völgyben, hegyen,
patakon át, nagy köveken.
A gyermek
Ma sincs másként,
mint volt azelőtt.
A gyermek az gyermek,
és nem kicsi felnőtt!
Nem tudom, hogy ez a vasárnap miért ilyen,
mégis miért ugrálnak köröttem ennyien,
akkor még nem tudtam, hogy van gyereknap,
hisz csak velem foglalkoztak mindennap.
Ki vagyunk szolgáltatva, ki bizony,
Megvezetés, éhbér, tömör börtönök...
Milyen volt, jó és vadóc gyermeknek lenni?
Több hónapon drága anyatejet szívni.
Melegszívű, anyai ölelést kapni,
akkor még ezt önzően nem visszaadni.
Gyermeknapon az ég is mosolyog,
pihe-puha bárányfelhőfoltokon
a Napocska könyököl éppen,
pipacsok közt suhanó szélben...
Anyu igen előkelő,
a divatban ő a menő,
megcsodálják, megdicsérik,
véleményét sokan kérik.
Nem akarok búcsúzni,
Nem akarlak elengedni.
Ha belegondolok, hogy elmész,
Minden boldogságom elvész.
Polcon szunnyad a sok játék, árván öleli őket múló idő karja,
udvaron se száll már magasra a hinta, kegyetlen a sors végakarata.
Némán beszél az asztalon egy fénykép, szívet tép a fájdalom,
hozzád szól a szám, de a múló időt öleli a két karom.
Emlékező
Amikor kisgyerek voltam,
- Talán picit rossz is voltam -
Így szemléltem a világot,
Kedveltem minden virágot.
Amit az idő eltemet,
az emlék felszínre ássa,
borús gyermeknap...
s de jó, fiam nem látta.
Hurrá, végre május vége,
természetben, szabad térben
felébredtünk, kimehetünk,
megpihentünk, felülhetünk
ló nyergébe, hinta körbe,
a szél vihet új örömre...