520616 kedvenc versei
Szépséged körém hajol, mint a Nap sugara,
mikor átkarolja a selymes réteket,
hol fészkét óvja az éneklő pacsirta,
fényed öreg szívembe surranva dédelget.
Sétálok lassan az árnyas fák alatt,
szép ez a város, gyönyörködöm benne,
múlt és jelen egymás mellett megmaradt,
parkjaiban jó hallgatni a csendet.
Ablak előtt fáradt kikelet,
szobából kileső álmok figyelnek,
jó lenne kimenni fénylő hajnalon,
holdudvar árnyékát meglesni szabadon,
harmatos levélen, fák alatt kék cincér,
ciripel dallama, erdőben éldegél.
Az ember fiai
Felkelt a Nap halott, sápadt fényével,
Késői szeptemberi nap gyenge melegével.
Nézem a messzi, távoli tájat,
Perzsel a múlt emlékei, ég a vágyam.
Teremts, Isten! Teremts szépet!
Sötétségben fényességet.
Mutass utat a vándorlónak,
Reményt adj a bujdosónak!
Minden élőlény egy csoda.
Az ember is (az is, ki ostoba).
Ahol kóborol a gondolat,
odavágyom én,
hol az érzés nem tolat,
ott lángol a fény
Bámul rám, nem ismer,
hisz sosem látott még.
Mező zöld füvében
én vagyok a vendég.
Múzsavers
Ó, élet, köszönöm Néked, hogy megtaláltam.
Vártam fél évszázadot, hogy mosolyát lássam.
A nagyvilágban sokan várják, de maradtak árvák,
Múzsa nélküli évek folyópartján ülve,
De szerelem nem lett, csak dőre magány.
Nem gyűjtök holmiféle tárgyakat,
jobb, ha a szép élmények játszanak.
A túlvilágra úgysem vihetem,
ezért aztán nem is gyűjtögetem!
Mikor a Föld árnyékot vet a Holdra,
Népi hiedelmek útnak indulnak,
Nyeli a fényt sok mitikus, gonosz lény...
Sárgán csurog le a holdfény,
Szétfolyik a dombokon,
Zöld lámpások fénye villan
Tétován a lombokon.
Utam - utadon kavarta a port, derűm mosolyodban ragyogott.
Ezernyi arcom, minden halvány árnyam
zavaros sorsodban otthonára lelt.
Lelkedben mélyre ásva magvat vetettem,
hitet talán, vagy lomha bizonyságot, ami veled sosem lett azonos...
Mi, a Por-szemek ezennel kikiáltjuk,
semmiként kezelnek, mert nincs lábunk!
Taposnak rajtunk, és ronggyal letörölnek,
pedig - Mi, a Por - alkotjuk az egész földet.
sokan úgy vélik, mondd ki bátran, mi bánt
de te úgy érzed, hogy ez lehetetlen
mert ezzel csak izzítod azt a vulkánt
mely, ha kitörni kell, fékezhetetlen