Zagyi G. Ilona

Zagyi G. Ilona

Született: 1967. augusztus 5.

Népszerűség: 513 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Egy nyári villanás

Forró, nyári villanások.
Tiszta kék, vágy, napszínűség,
kiteljesedő virágok.
Hűsítőt kér a szürkeség,
táncba hívnak jó barátok.

Tovább...

Cserepekben

Bűnösnek látszom, vagy áldozatnak?
Amit rám adnak néha, furcsa gönc,
s hogy mivé avatnak, jón, ridegen,
megfizettem, de mégsem viselem.
A sajátom kell, nem baj, ha különc.

Tovább...

Marionett

A mű forog szokott tengelye körül.
Életre kelnék... hát nyújtózkodom.
Szabályok-köztben létezem eszközül,
egy síró, nevető báb. Zsinóron.

Tovább...

Régimódi

Anyám adta, tanítgatta...
betűk, szavak... csak igazak.
"Őszinte légy", mondogatta,
"Hazugságtól széthullanak"
...én még most is hiszek benne.

Tovább...

Túlélő író

Szemfényvesztés duplán,
s mindig jön egy hullám...
felszínen ringatja,
bódítja, nyugtatja,
míg lassan átázik,
hasad, reped, mállik.

Tovább...

Nyíló rózsa

Feslik a bimbó, nyílik a rózsa,
könnyeket szárít kelő nap róla.

Tovább...

Esti szép a "vízfogó" felett

Egy elengedett fóbia

Esteledik... Már alkonyat festi át,
aranyozza a zöldet, szürkét...
a víz tükrét ezüsttel vonja be.
Lépek... Múltból jövök. A jelenbe
cipeltem kicsi gyerek félelmét.

Tovább...

Csak egy erdei séta ll

Ősz

A fák között járunk, fogom a kezét.
- Siessünk! - mondja - Akarok gesztenyét!
Figurákat készítek, meséseket.
Gesztenyekirálylányt s hozzá herceget.
Kell makk és kökény, piros galagonya,
barna, tüskés héj lesz majd a korona. -
Keresem az ösvényt, csetlek és botlok.
Kapaszkodnak belém indák és bokrok....

Tovább...

Hívlak

Az erdő zenéje

Találj rám, míg van út, mi idevezet.
Intek neked... karjaim feléd hajlók.
Itt nem találsz zárt kaput, csukott ajtót,
s terítek majd puha avarszőnyeget.

Tovább...

Buborékfújó

Neked játszom szeretetből.
Benne van a színes álmom.
Varázslat lesz minden cseppből.
Elröpítem. Messze szálljon.

Tovább...

Kicsike vágyak

Édes kis pofid
oly gyakran ragyog.
Kicsike vágyaid
felhőkre rajzolod.

Tovább...

Egy fabatkát (k)érő vers

Van nevem, arcom... tessék, én magam,
s hogy nem mérem súlyra minden szavam,
talán bűn... ítélet terheli.
Hangszín... meg-megszakadt fonalvégek.
Kötöm, bogozom, s hogy mennyit érnek,
nem számolom... Olcsón emberi.

Tovább...

Kifestőm

Ábrák, körvonalak, mint sorskifestős vázlat.
A rám bízott színektől beszédessé válhat
a jelenített kép.
Csúf és szép. Vakító kék... fénylőn aranysárga,
megtört árnyalatok, a szürke sápadtsága.
Kontraszt. Ellentét.

Tovább...

Félálom...

Ahol véget ér, ott kezdődik.
Tudom. Kell, hogy egyszer jobb legyen!
Álmodnék, de nem jön az álom,
s míg az ébredést ébren várom,
a valóság fűzi félszegen
furcsa gyöngyömet. Nincs egyebem,
de enyém, s szemenként élhetem...

Tovább...

10397

Élethű képsor...

Oly rég volt, de mintha csak tegnap lett volna,
hogy kacagva futott, röpült a karomba.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ