Vörös Judit

Vörös Judit

Született: 1950. április 11.

Népszerűség: 195 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Elbúcsúzott a nyár

Elbúcsúzik a nyár,
gyengül a ragyogás,
tűnőben a napfény
s bódító illatár.

Tovább...

Álmok anyja

Álmaimban már sokszor láttalak téged...
Szemeid legmélyén csillagok fénylenek,
titkos álmok tüze szíveden elréved,
s kezedbe simulva tartod a végtelent.

Tovább...

Napok

Hogy is mondjam el azt,
halványul a napfény,
derengő világa
lelkemhez alig ér...

Tovább...

Azúrkék ragyogás

Tenger vize, futó habja
simogatja testemet...
Azúr színű ragyogása
betölti a lényemet.

Tovább...

Fellegek

Felhők szállnak, fehér felhők,
beborítják az eget,
gondolatom feléjük tart,
nézem a sok felleget.

Tovább...

Kérdések 2

Ölelsz-e akkor, ha elhagy a szeretet,
magánynak szomorú érzése fenyeget,
mogorva emlékek szaggatják a szépet,
s szívemen zakatol egy régi ígéret...
Ölelsz-e akkor?

Tovább...

Anyaemlék

Anyák napja itt van,
szomorú a lelkem...
Gondolatom mereng,
könnyben ázik szemem,
hiába takarja
arcodat szemfedél,
emléked akkor is,
így is szívemben él.

Tovább...

Anyámhoz az égbe

Esőcsepp és magány hull reám az estben,
bús szívemben zsongnak a gondolatok,
hagyom, hogy a múltunk csendben velem legyen...
Évek emlékei, el ne fussatok!

Tovább...

Árnyak

Árnyaim még most is bennem élnek...
Felébrednek ködfagyos hajnalon,
elsötétült szolgái az éjnek,
megtapadnak minden gondolaton.

Tovább...

Éjszaka-dal

Alszik az éjszaka,
alszik a város,
csillagok halmaza
gyengén opálos.

Tovább...

Tavaszérzet

Ó, tavasz, te áldott! Hát eljöttél újra...
Tél-gyötörte tájat kikelet szólítja,
napmosolytól ragyog az égnek azúrja,
természet az arcát fény felé fordítja.

Tovább...

Úton

Szemben a nappal,
utam így járom,
nem kell az árnyék,
napfényre vágyom.

Tovább...

Vonások

Keserű vonások,
fájdalomvirágok...
Gondokat hordozók,
szívembe markolók.

Tovább...

Fagyos gondolatok

Odakint fagyot terelget a szél
uralkodva dermedt, téli tájon,
hópelyhekkel bitorlón táncra kél,
átnyargal a hófedte határon.

Tovább...

Elvesztett barátság

Egyszer volt, hol nem volt
barátság elveszett...
Mint fáról bús madár,
hirtelen elhessent.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom