Vona Erzsébet Cecilia

Vona Erzsébet Cecilia

Született: 1957. december 1.

Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Erdő mélyén

Erdő mélyén szél zúgását hallgatom,
Lassan lépdelek, léptem zizeg avaron.
Fák érdes törzsén fürge mókus rohan,
Idelenn vadmalacok túrnak boldogan.

Tovább...

Menetel az Élet

Kipp-kopp, elindul fentről egy-egy Lélek,
Menetel velük sok éven át Idő s az Élet.
Van, kit érdekel, milyen lesz a sorsa,
Van, ki életét rábízza majd a Sorsra.

Tovább...

Nincs visszaút

Múltadba vissza sose jutsz,
Jövőd elől hát el ne fuss,
Visszanézni, mondd, mi értelme van?
Tanulj belőle, s élj gondtalan.

Tovább...

44

Eltűnt idő

Mint órából a homok, szöknek az évek,
Fáradt arcomra sok-sok új jelet vésnek.
Visszafordítanék oly sok elmúlt percet,
Melyet ma már csak az emlékem kerget.

Tovább...

Felhőbe vésve

Hiába kutatom, keresem utamat,
Elvakítanak az égen fénylő sugarak.
Hiába keresem, mondom a szavakat,
Nem találom szavaimban magamat.

Tovább...

Becsomagolt Lélek

Elindult egy becsomagolt Lélek,
Lejött a magasból, itt legyen Élet,
Örömöt adjon kicsinek, nagynak,
Mindig, ahogy a napok haladnak.

Tovább...

Édesanyámnak

Köszönöm neked, hogy felneveltél,
Apró gyermekkoromtól szerettél,
Köszönöm a sok szépet, mit nekem adtál,
Tudom, sokszor nagyon elfáradtál.

Tovább...

Ha eljön a végzet

Ha eljön a végzet kegyetlen szolgája,
Szenvedést és pusztulást hoz e világra.
Megfertőzi testünk, mielőtt elragad,
Az élet nem végtelen, csak egy pillanat.

Tovább...

Markaz vára

"Hol vár állott, most kőhalom,"
Rég nem szól benne vigalom.
Ősi élet emléke is megfakult,
Nevetés, zene már elhalkult.

Tovább...

Soha ne mondd

Itt leszek minden éjen és hajnalon,
Látod, magam vagyok a nyugalom.
Soha ne mondd, szenvedés az Élet,
Amíg mélységében meg nem éled.

Tovább...

Suttognak a fák

Suttognak, mesélnek a fák,
Lombjuk halkan ringatják.
Mesélnek az elsuhanó szélről,
Sok-sok elmúlt, régi emlékről.

Tovább...

Néma könnyek

Néma könnyek csak hulljatok,
Neved kiáltom most hangtalan,
Feléd indul, száguld képzeletem,
Arcom mélyen kezembe temetem.

Tovább...

Emlékezem

Keserves, fájó, bús emlékek hada,
Kavarognak bennem, s tűnnek el tova.
Vad viharok égen járó, villámló robaja,
Úgy sújtott le lelkemre halálotok ostora.

Tovább...

Tisztelet a Rendőröknek

S Tűzoltóknak, Mentősöknek

Ott vannak, ahol Te félnél lenni,
Mennek, hova Te félnél menni,
Látják a kínt, mit nézni nem mersz,
Védik Őt, kit Te sem ismersz.

Tovább...

Az Élet szép

Az Élet szép, bár néha nem értem,
Voltak percek, miket túl kellett élnem.
Nem tehettem róla, de lehet, hogy igen,
Sok rosszról nem, ezt szívből hiszem.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ