Virginás András

Született: 1960. július 14.

Népszerűség: 222 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ki üldözött?

Ki voltál ott a kép mögött,
mikor egy démon üldözött?
Kötélnek állna, nincs szava,
mind gonoszabb az átlaga.

Tovább...

Tudod, hogy mit fizetsz

Másulni akarunk,
míg beleszakadunk,
szemünk les, körbenéz,
sosem volt ily nehéz,
a nagy igyekezet
semmire nem vezet,
míg eredménye nincs: -
ábrándból font kilincs.

Tovább...

Valami fáj

Valami fáj, hogy meghalunk,
hogy nyoma sem lesz a lábnak,
hogy elmúlik minden bajunk,
s már mi sem leszünk, csak árnyak.

Tovább...

Akadály nélkül

Rád ijeszt az ismeretlen,
túléled, mert elszaladsz,
vagy maradsz az őrületben,
s mélye magával ragad.

Tovább...

2117

A köd csak tornyosult...

A köd csak tornyosult,
a kertünk szürke lett,
a gyom is lekonyult,
mint téli sziluett.

Tovább...

Áldozat voltam...

Telek, idő és élet fújt havat,
engem szitáltak sebes viharok,
ha sírtam, könnyem jegesen tapadt, -
áldozat voltam, s mégis itt vagyok...

Tovább...

A tél fehérben

A Hold fénye csak félig festett,
hajnalban katonás az árnyék,
harmatos lábujjhegyen járnék,
a tél épp dudorászni kezdett.

Tovább...

Téli szürkületben

Szakadt felhők földre hullnak,
pár esőcsepp mit sem ér,
jut egy eb a vásott csontnak,
ejnye, megcsípte a dér.

Tovább...

Közeleg a tél

Lomb között az álom
lábujjhegyen jár,
szikkadt szalmaszálon
búcsúzik a nyár.

Tovább...

Könyörtelen

Próbálnak embert, tépik a lelket,
legyen az székely, csángó, magyar,
háború volt, még hosszúba telhet,
torkunkban íze nagyon fanyar.

Tovább...

Kék iringó

Vettem két szót, kinyújtottam,
összevágtam, aprítottam,
cérnaszállal kötözgettem,
könyörögve tűbe fűztem.
A végére pontot tettem.

Tovább...

Minden levél földre hull a fákról

Avarba hullt lombokon lépkedek,
Minden levél földre hull a fákról.
Holnapra várni így lesz érdemes, -
Egy mosolyt még kilopnék a nyárból.

Tovább...

A kutya és a csont

Vakkant egyet-kettőt,
épp ugat egy holdat,
vagy talán egy felhőt,
tán a csillagokat.

Tovább...

Hol a gyertyák homályba égnek

Míg állok pőre félhomályban,
ragadozó madarak szállnak,
rémítően suhogó szárnyak
elgyötört egén a világnak.

Tovább...

A vonaton

Tolong a nép, a vonat már indul,
megdermedt lelke a kocsikba lép,
hét óra tíz perc, szívem még izgul,
ablakban arcom csak tükörcserép.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom