Virginás András

Született: 1960. július 14.

Népszerűség: 220 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kék iringó

Vettem két szót, kinyújtottam,
összevágtam, aprítottam,
cérnaszállal kötözgettem,
könyörögve tűbe fűztem.
A végére pontot tettem.

Tovább...

Minden levél földre hull a fákról

Avarba hullt lombokon lépkedek,
Minden levél földre hull a fákról.
Holnapra várni így lesz érdemes, -
Egy mosolyt még kilopnék a nyárból.

Tovább...

A kutya és a csont

Vakkant egyet-kettőt,
épp ugat egy holdat,
vagy talán egy felhőt,
tán a csillagokat.

Tovább...

Hol a gyertyák homályba égnek

Míg állok pőre félhomályban,
ragadozó madarak szállnak,
rémítően suhogó szárnyak
elgyötört egén a világnak.

Tovább...

A vonaton

Tolong a nép, a vonat már indul,
megdermedt lelke a kocsikba lép,
hét óra tíz perc, szívem még izgul,
ablakban arcom csak tükörcserép.

Tovább...

Szokatlan szilveszter

Újra ünnep, rohanunk a készbe,
zöld fenyőfák vetik fényüket,
téged ugyan senki sem vett észre,
szemük nem lát, fülük még süket.

Tovább...

Újévi vigasz

Az óév elszaladt,
Már csak egy perc maradt.

Tovább...

Képek intenek

A távlatokba képek intenek,
ma megfeszülsz, te éktelen sötét,
kuszálva festi mind, mi bennetek
magát keresve tépi köntösét.

Tovább...

1919

Karácsonyi zsoltár

Hétköznapok szürke ágán
apró csillagszóró égjen,
havasoknak büszke ormán
fenyők őrködjenek ébren.

Tovább...

Lennék

Lennék a sár az út porából,
mikor könnyet hullat az ég,
kinyújtott kéz lennék a vágyból,
szívekben lélekbuborék.

Tovább...

Karácsonyi valóságok

Nézed az ünnep elejét,
rohanó bábuk, emberek,
borból, kalácsból lesz elég,
de felejtik a lényeget.

Tovább...

Rémület

Szememben tűz emléke kéklett,
pohárban bor az asztalon,
a gyertya lángja kissé tépett -
mért kopognak az ablakon?

Tovább...

A sün, a pók, a medve és a tél

Ibolyaszín felhők szállnak,
elfáradnak, meg-megállnak,
faggatják a rideg szelet -
a kis süni miért reszket?

Tovább...

Könyv az avaron

Egy régi könyvben megsárgult lapok,
kevés írás, inkább hangjegyek,
félig nyitottan áll az avaron,
ősz hullat rá színes levelet.

Tovább...

Ősszel

Szemembe furcsa fényt lopott az est,
a rét felett a csillagok hada,
az ősz magának ott keres jegyest,
hol elveszett a nyárnak illata.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom