Vincze Szabolcs

Vincze Szabolcs

Született: 1985. október 1.

Népszerűség: 139 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Túlságosan bírlak

Nagyon rég történt ilyen utoljára
Velem. Hidd el, nem akartam azt, hogy így
Legyen. Mégis féltékeny vagyok, s irigy
Arra, kiben ver szívednek szívpárja.

Tovább...

Az álmok szép országában...

Éjjel, az Álmok szép országában
Alszik a vágy puha vánkosában,
Tegnapi lányok angyali illata...

Tovább...

A vágy szonettje

Nyári zápor szül szerelmes éneket
Villám sújtotta, megsebzett szívemben.
Csodára várva - lám, senki nincs velem -
Sírba temetem az elmúlt éveket.

Tovább...

Örök menedék

Tudod, miért kérlek vissza a sorstól?
Tán önzőségből, ám félek, több ennél.
Tán azért vágyom, hogy újra itt legyél,
Mert az égi bohóc párodnak gondol.

Tovább...

Patkánycsapda

Nem én írok. Magától táncol a toll
Munkától fáradt, remegő kezemben.
Patkánycsapda. Vergődik a veremben
Egy meghasadt szív. S míg az idő lohol

Tovább...

333

Oly hosszú volt, és sötét az éjszaka...
Jegesen ittam a tegnapi kávét.
S fiókba nyúlván cukorhoz kanálért,
Elért fülemig a lány hívó szava.

Tovább...

Muszáj remélnem

"Mondd csak, szerinted létezik szerelem
első látásra?" Kérdezted még régen.
"Léteznie kell." Mondtam. "Hiszen velem
mindig ez van. De hiába, ha mégsem
találja el Ámor a kiszemelt lányt."
"Értem." Válaszoltad lehajtott fejjel.

Tovább...

T

Tiltásnak szava,
Rejtélyek hada,
A valóság lepelbe tekert, bús igaza...

Tovább...

Feledett

Beteg az óév...

Beteg az óév, s tudja, nincs sok hátra,
Kihuny már végleg mécsesének lángja.
Érzi, már várják végét az emberek,
S senki nem fog állni sírhantja felett.

Tovább...

Pillanatkép

Emlékszem. Egy szürke vasárnap reggel
Tejfölköde mögül pislogott a Nap.
Káosz uralta a panelházakat,
Pörköltillat szállt némi vizelettel.

Tovább...

Nagyon is fáj!

Hiszen hazug ez a kétszínű világ.
Álnok és egyszerűen undorító.
Megnémult ajkak rebegnek száz imát,
Míg sötét magányban dühtől ordító
Árnyak súgják fülembe: Nagyon is fáj!

Tovább...

Dogma

Nos, lehet, túl rég írtam utoljára,
Az élet nem áll, elrohan mellettem.
Szabadon zuhanok. Szárnyam fejletlen...

Tovább...

Az ötödik elem

Hihetetlen, mint játszik a víz velem...

Tovább...

Tépett szárnyú angyal

Kitaszítottként érkeztem a Földre,
Nem ismernek engem, senki nem várt rám.
Itt ragadtam, attól félek, örökre,
Nem jó nekem itt. Ez nem az én hazám.

Tovább...

Merek álmodni

Látod? Most is... Ahelyett, hogy aludnék,
Nézem a plafont és fekszem az ágyon.
Jár az agyam, így elkerül az álom.
Nem merek hinni, de bízni szeretnék

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom