Vezekényi György

Vezekényi György

Született: 1965. március 25.

Népszerűség: 23 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Csángó szemmel

Túl vannak bonyolítva a dolgok,
mert mindent csak akarunk,
s nem szépen, mosolyogva kivárunk,
ahogy a nagy Isten adná nékünk
szívből szívbe, lélekből lélekbe.

Tovább...

Könyves haikuk

1.
Kegyelem könyve
ím, utolsó virága
kisírt szememnek.

Tovább...

Homo homini lupus

Testvér, miért vetsz meg engem,
csak mert igazat szólok,
s eléd tárom életem?

Tovább...

Jézus

Szóltál és tettél,
de sokan csak tetteid nézték,
a csodákat, melyek által
celeb lettél.

Tovább...

Látod-e, Uram?

Látod-e, Uram,
a hazugságot, a képmutatást,
a harácsoló politikát
s háborúkat, mik
az embert szabdalják?

Tovább...

57

Te vagy...

Te vagy, kire támaszkodhatok,
te vagy, akit meg nem unhatok.

Tovább...

Ima és Ámen

Bevégeztetett, Uram,
s harsognak a harangok,
és én lassan elfogyok,
eltemetem magam.

Tovább...

44

Szépet alkotok, gyönyörűt

Szépet alkotok, gyönyörűt,
de lehet, még csak én tudom,
hisz az élet keserű,
s én mégis, ha akarom...

Tovább...

Üresedő zsebeim

Régi dolgok esnek ki zsebemből
észrevétlen, s én még keresem őket,
de nem lelem egyiket sem.

Tovább...

Nemzetek népe, Magyarország

Hány nemzet alkotja e hont,
és él békésen egymás mellett.
Szászok, tótok, kunok és szlovákok,
és még sorolhatnám a népeket,
akik mind magyarok,
mert magyarul beszélnek és értenek.

Tovább...

35

Az ősök nevében

Nézd e rögöket s a tájat,
ezer nemzedék taposta e földet,
s vívta harcát a békéért
s az emberségért.

Tovább...

Az utolsó út előtt

Ma reggel harangszó vonaglott a város felől,
s én egy feszületet néztem bűnösen,
aztán tétlen csak cigarettáztam s elgondolkodtam
sorsom felől, ami idáig hozott,
hogy elkerülök minden templomot,
de mégis mindegyikbe betérdepelnék,
hogy bocsánatot nyerjek, és vigasztalást,
pedig tudom, semmi reményem erre...

Tovább...

Lihegő lovak

Mint szürke, lihegő lovak,
olyanok az égen a felhők,
s elűzik a nyarat a földről.
És ma még nem hallottam
harangkondulást,
ezért úgy érzem magam,
mint egy pária,
akit mindenki magára hagy.

Tovább...

11

Ember

Mindenek az ember szó alatt fekszenek,
mint az úton agyontiport csiga vagy sündisznó,
s az emberek is ugyanezen szó alatt hemperegnek,
mert ki csak a szépet látja,
ki pedig az üvöltő valót.

Tovább...

Búcsú a gitáromtól

Nagy elhatározással
újra elővettem a gitárom,
s pengettem a húrokat próbából,
de egyik hang sem szólt
már tisztán,
s akartam énekelni is,
de fals volt az is...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ