Verebélyi Tamás

Született: 1983. augusztus 23.

Népszerűség: 83 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Játékos ősz

Avas abrak aludván avarpáston,
bús boróka bólogatván bódultan,
cink cinke cirkulálván céltalanul,
borús berek bújá beborítottan,
azúri alkony andalgón abrakon,
dacoló dudva dideregvén dohog,
aprócska alomlét alkóvban alvón...

Tovább...

Iszonytató illúzió

Gránit teher húzza éj évődő éltét,
faág, mint kóró, köröm karcol ablakot,
s árny szenvtelen sziluettje járja széltét.
Ki vagy, ki bensőmbe izzva bök billogot?
Tán valós lény, vagy valóm öltött alakot?!

Tovább...

Pillangó

Ormokat szelő,
éter test sellő
szatén szárnyain rezeg pillanat.
Végső testében
tarka festésben,
kis pille pillangó: virradat.

Tovább...

Ősz(t)ülő táj

Vágtázik langymeleg szikra szík szolid mezején,
csillog napszítta táj kordénak korhadt kerekén.
Révetegen rezeg rét festői tunikája...

Tovább...

Harmincöt

Ott voltam, hol harsona hontalan dúlt,
Kocitusz kínjában Háromfejű sír,
bensőmnek kovásza katlanába fúlt.
Ott, hol alkóvban andalog Aranypír,
Jerikó révetegen ront mélységbe,
omlok odvas odúba, mely agg kősír.

Tovább...

Pillanatnyi merengés

Lét
pirkad
andalog
utat ugró
érzés énemben

Tovább...

Mementó...

Az emlék fáradt pergamen,
min pillanatok itatódnak.
Előveszem búsan tintám,
s újraírlak téged vágyamnak.

Tovább...

Szilveszteri szeánsz

Pereg perzselőn időár homokja,
esztendnyi emlékpír serceg selymesen.
Csókot cseneget Kronosznak orcája,
titáni, víg éj vágtat vehemensen.

Tovább...

Karácsonyi áldás

Aranylón andalog Tűzszekér pírja,
tömjén telít testesen lét pólusát,
s mirha mindensége mannája hitnek.

Tovább...

Éjvokáció

Éjhárfa zeng,
mereng, kereng
vidéken,
s ad ő bőszen,
dereng égen
s merészen.

Tovább...

Párperces biztatás

Árnyak árvái,
ónix mén múlik porba,
lepel lőn lehull...

Tovább...

Anyácska

Ó, anyám, nézvén téged karban,
hallván lényed elcsukló zajban,
táplálsz untalan, s cseperedvén,
búra takarsz, s hőn melegítvén.

Tovább...

4279

Szeplőtlen fogadtatás!

Jer hát felém, fényem fészkibe,
óvó otthonom ontá omlón,
kortalan kézemmel kegyibe
Atyámnak aszúját árasztón,
bensődnek bíbor bibéjére,
hol fény sarjadá, s fűtvén fial:
Engem, ki egész Egy, erényre,
emelvén elme elé okkal!

Tovább...

Viva, feleim!

Szólá szirén, s ott szerzek imígy buzgón,
boldogan, hol lelkek hona harctalan,
hívó pír pennája pingálá jóslón,
jövőt, öntvén örökké ötvös katlan.

Tovább...

A lélek reneszánsza

Öreggé lettem már vala, akár benőtt bőrű boróka,
mely már régtől révedőn nem számolá rozsdamart levelét,
amely szállott el tavaszi szellőnek szík szilaján tova.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom