Várkonyi András
Sok fájdalom ért engem,
De valahogy túléltem,
Sokat csalódtam, túl sokat,
Keveset aludtam, sokat sírtam, túl sokat,
És van egy álmom, mit miatta kezdtem,
De ő lelépett tőlem,
Minden nőm elhagyott,
És túl sok szívet törtem össze miattatok...
Sok bánat, sok fájdalom,
Sok ígéret, sok borzalom,
Iránta nagy volt a vonzalom,
De úgy éreztem magam, mint egy sírhalom,
Mert összetört nagyon,
De nem enyhült vonzalom,
Úgy éreztem, meghalok,
Istenem, kell az oltalom.
Le akarsz lépni tőlem,
De várj még, mert odaadom mindenem,
Vigyázok rád, óvlak téged, soha ne félj,
Ne legyél másé, csak az enyém,
Megveszek neked bármit,
Hiába mondtad régen, hogy neked nem számít,
De sajnos, már csak képen látlak,
Mert te beleszerettél másba...