Varjú Zoltán

Varjú Zoltán

Született: 1974. május 30.

Népszerűség: 32 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

...és benned újra élek...

Te vagy az éjjeli, édes álmom közé rejtve,
minden reggeli ébredésem szerelme.

Tovább...

Elmondani nincs szó

Ma elmondani nincs szó, csak az üres fájdalom,
ma gyermeket temettünk, még most is fáj nagyon.

Tovább...

Néha...

Néha tényleg sírni volna jó...
Úgy potyogjon, mint a puha hó,
beterítve a tájat a hideg tűzben izzó,
parázsban égő, tiszta vágyat,
mint a langymeleg ágyat a takaró.

Tovább...

Sosem múlhat el!

Emlék, megannyi elmúlt, tiszta érzelem...
tekint vissza a régi megkopott képeken.
Öreg platán törzsébe karcolt szerelem
évtizedes emlékei köszönnek ma rám.
A gondolataim visznek tova sebesen,
a múltba repítenek szépen, csendesen.

Tovább...

Te meg Én

Ó, szív, szólj szép szádon szép szavakkal,
ne hagyj árván szótlan, néma ajakkal!

Tovább...

Soha többet!

Büszkén hirdeti, mindenkit elfogad,
eközben sajátja torkára tenné a kést,
ha hagyná az arra kiszemelt áldozat,
és letenné pajzsát, önként hagyva rést...

Tovább...

Átmenni a tű fokán

Átmenni a tű fokán...
ősi ösztöntől hajtva,
ősi törvények jogán.

Tovább...

Aludni tér a tél

A szél susog, erősen rázva tép,
ahogy rajtam lassan lábra áll.
Szellő szárnyán rebben, eljő a szép
fuvallat, mely ébren rám talál.

Tovább...

Csendes éj

Esőben poros, hulló, száraz tölgyfalevél,
belé kapaszkodik a hűvös, téli szél.
Egyre hangosabban törtető az akarat,
égi fellegek hozzák el a harmatos havat.

Tovább...

Véssétek a sírkövemre!

Nem voltam Én rossz, se jó,
most ne szóljon értem sirató...
Lássátok, íme csak az embert,
akit a sorsa ezerszer áldott,
akit a sorsa ezerszer megvert.

Tovább...

Hófehér keszkenő

Kisleány a nő, amikor még gyermek,
akire féltve óvó szemek és kezek ügyelnek,
olyan, mint a harmatos, üde rózsaszál.
Galamb a lelke, és vele turbékol a kismadár,
együtt dúdolnak a bársonypuha szélnek,
s az ének édes kacagással tovaszáll.

Tovább...

Szavakba zárva

Szélben fútta hajkoronája potyog,
levelet hord a szél, némán kopog.
Földön hevert, megolvadt pillanat,
sodrásban folyó, sós könnypatak.

Tovább...

...megbocsájtom...

Amikor te éhezel, és étel kell neked,
Akkor nyújtsd felém bátran két kezed.
S ha majd én éhezem, és kenyérre vágyom,
De te átnézel rajtam, s elfordulsz, barátom,
Nincs semmi baj, neked azt is megbocsájtom!

Tovább...

Szerelemből született

Az éjjeli csendben ébredő izzás kelti fel
az álmából ébresztve a kéjt...
A vágytól verejtékes tested riadtan ölel,
félti a lassan múló szenvedélyt.

Tovább...

Csak egy szó...

Tudom, csak egy szó csupán,
amit sokunknak kimondani oly nehéz,
csupáncsak annyi: Szeretlek.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ