Vári László Dávid

Éden

Nevetnek az angyalok, s Isten csak bólogat,
Elveszi szánalmas gyermekitől az üres lapokat.
Angyalokkal kobozza el additív ajándékát,
S nem hagy mást "büszkeségének", mint
Szenvedéssel teli termékeny spóráját,
Remény nélküli életnek halálos óráját.

Tovább...

Féltékenység

Leírni nem lehet, annyira mar a kín,
A fojtó gondolat, az árnyszerű vágy.

Tovább...

Reménytelenül...

Árnyak állnak körben, középen senki,
Csontig sikítanak, de nem hallja senki.
Közelebb megyek, hogy megnézzem őket,
De sötét van, nem láthatom őket.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom