Varga Regina

Született: 1998. december 22.

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szörnyek vagyunk

Értéktelenek vagyunk mind,
Két lábon járó szörnyek,
Nem értünk máshoz, csak pusztításhoz,
Hogy elrontsuk a szépet.

Tovább...

Yehet...

Sétálok, merengek, mellettem cukorból készült megmászhatatlan hegyek
A nap sem süt rendesen, hisz a bárányok túl pufókok, hogy a fény áteshessen
S ha nem figyelek, biztos kráterbe lépek, s lábam eltöröm
Az út mellett strázsáló szellemeknek az lenne nagy öröm...

Tovább...

Álmomban sincs nyugtom

Már egy hete nem alszom rendesen
Félek, nem merem lehunyni szemem
Ébren és álmomban is kísért alakod
Ha elkalandoznak gondolataim, mintha hallanám hangod

Tovább...

Múzsához

Lehunyom a szemem, Múzsa
Légy kezemben vörös rózsa
Tied a testem, vedd el bátran
Érezz szívemmel, szólj számmal

Tovább...

Ha nem lennél

Ha elereszteném két kezed
Ha nem vigyázna rám szép szemed
A biztos pusztulás várna rám
S a Pokol fekete égboltja lenne örök éjszakám

Tovább...

Sasként jobb lenne

A vonat zakatolása a lábam alatt
Régről itt maradt füst csiklandozza orromat
Nézem a távolodó múltamat
El sem hiszem, hogy elmentek, itt hagytak

Tovább...

Elvitted a reményt

Csendesen sétálok dús lombú nyárfák alatt,
Gondolataim csak körülötted forognak,
El sem hiszem, hogy nekünk csak ennyi maradt.

Tovább...

Galamb

Fehér szárnyú Angyal,
Mit tettél velem?
Elvarázsoltál, elloptad szívem,
Miért csak te jársz a fejemben?

Tovább...

Már túl késő

Itt állok előtted, tisztán is láthatnál,
Mégsem veszed észre, hogy ez nem élet, amit nekem megszabtál,
Nem akarom, hogy gondolkodnom kelljen, mielőtt kimondom szavaimat,
Mert talán megsértődsz azon, amiről tudnod kellene, hogy igazak.

Tovább...

Óda a Holdhoz

Összetörve fekszem,
Nem lát senki. Menthetetlen.
Kezem nyújtom, legyél bárki,
Te földöntúli égitest, világító, ezüst királyfi.

Tovább...

Groteszk álmok jutnak nekem

Álmodtam zöldet, pirosat, kéket,
Szívemben temérdek
Dalocska zengett szüntelen,
S az egyik megsúgta, mi legyen.

Tovább...

Álomhajhász

Csendesen ülök, fordulok magamba,
Nézem, mit tettem le eddig az asztalra,
Ki vagyok, és mit értem el,
Mik azok, miket szeretek, s mi az, amit nem.

Tovább...

Magammal viszem a kutyát

Dobozok közt, megtörve,
Szívében kimondatlan szavak.
Összepakol, mert tudja,
Hiába minden, elvesztek,
Meghaltak.

Tovább...

Legyen elég

Megbíztam már megint benned,
Engedtelek szívemmel játszani,
A földön feküdtem, s Te még belém rúgtál ezerszer:
Mindenem fáj, már nem tudok kiáltani.

Tovább...

A reménytelenség napja

A világ e napon rózsaszínbe borul,
Miért érzem úgy, hogy az enyém mégis sötét és komor,
Mások vidámak, örülnek egymásnak,
Én meg összetörve ülök, s úgy hiszem, nem lesz másnap.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom