Varga Klaudia
Ami kell most énnekem,
Az a hiányzó szerelem,
Az a szeszélyes, az a vad,
Az a fájó, amelyik mar.
Röppenő pinty kelti a reményt,
És bízva biztatja a szegényt.
Énekel neki, zenél, mondja:
Ne legyen ma semmi gondja!
Tegnap még vígan csicseregtek a madarak,
És sütöttek le rám a tűző napsugarak,
Bőrömet finoman égette a melege,
Ám a Nap odébb állt, most lett neki elege.