Varga István

Varga István

Született: 1946. január 22.

Népszerűség: 75 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Óra cágerét

Idő verte porosodó évek,
lassan vége az őrültségnek,
vihar tépázta fákon gond honol,
és te még mindig álmodozol?

Tovább...

Borostyán szorításában

Ráncok, évek egyre jobban rám telepedtek,
indák évtizedei körém tekeredtek,
láttam tölgyet borostyán szorításában,
toportyánt vadászcsapdának fogságában.

Tovább...

Sértegetők

Ne gondold, hogy lelkemben
nincsenek védekező tüskék,
bizony még hegyesebbek is,
mint amilyenek rózsát védték.

Tovább...

Diadalszekér

A magyar Mózes - híres Álmos vezér,
vele érkezett ide a diadalszekér,
Pannóniát újra birtokba vette,
őt a fia, Árpád vezér követte.

Tovább...

Boszorkányvarázslat

Ónszínű méltóságos a Dráva,
iható, tiszta vized megáldva,
poharat, kulacsot belemártva,
neked a minden meg van bocsátva.

Tovább...

Idődaráló

Markomban tartom az órát, az időt,
mégsem érem utol a fáklyavivőt,
nem záródó ujjaimból átfolynak a percek,
fogaskerekek szakadatlan ciripelnek.

Tovább...

Bujdosó

Bujdosó lett saját hazájába`,
álnokság döfött tőrt a hátába,
szerette az életet, a tájat,
dúsan virágzó cseresznyefákat.

Tovább...

Hajléktalan

Alamizsnává zsugorodott az élet,
mondd, mi jelképezi most a szegénységet,
rongyos, foltozott kabát, talpatlan cipő,
hajléktalanság, elfogyott lelkierő.

Tovább...

Ne feleselj örökké

Piszkos lett a holnap a múlt mocskától,
elfelejtett lett tegnap a holnaptól,
hazugságtól bénultak lettek a szavak,
így a nagy beszédek szertefoszlanak.

Tovább...

Úgy hetvenen túl

Úgy hetvenen túl
az átgázolt hegyeken,
amit hátrahagytam,
azt már nem keresem.

Tovább...

Apák - nagyapák

Mindig voltak nemző ősök,
apák, nagyapák, az elődök,
alkotó kezükből kihull -
egyszer minden emlék fakul,
míg szeretet lebeg ártatlanul.

Tovább...

A szabó

apák napjára

Zakatolt lábhajtású varrógépen,
mellette ült kissé görnyedten,
egész nap mintha odabilincselték,
megvan ma is, de már csak emlék.

Tovább...

Ordas tél

Visítva ordít a decemberi szél,
tomboló csatározásba ér a tél,
mintha kegyelmet nem ismerne,
jégkristályokat kanyarít szemembe.

Tovább...

Hulló szirmok

Pünkösdi emlék

Vázádba vágtam pünkösdirózsát,
hozzád vittem lelkemnek lángját,
szívemnek egy apró szilánkját.

Tovább...

Pünkösdirózsa

Gömbbimbóból feslik ki a rózsa,
a piros olyan, mint babám csókja,
fehérnek meg hóhabos a szirma,
pisze kis órát megcsiklandozza.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom