Váradi W Norbert

Váradi W Norbert

Született: 1974. szeptember 4.

Népszerűség: 185 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Valcer a hóban

Künn a háztetőkön hótakaró,
a szekér nyomán csikorog a tél,
igás hátán vastag lótakaró,
ne bántsa őt sem, ha felsüvölt szél.

Tovább...

Már csak emlékei vagyunk...

Már csak emlékei vagyunk egy letűnt kornak,
én az iskolában még iskolaköpenyt hordtam,
nem volt mobil, mi labdát rúgtunk a porban,
nem volt net, a világról könyvekből tanultam.

Tovább...

Ó, Mária

Ó, Mária!
Ha a Fiad nem volna,
barbárok hada törne a világra,
hitetlenség, halál, káosz,
vetetlen föld, hol nem nyílnak virágok.

Tovább...

Tavaszi rege

Virágillat száll,
még a szél is leáll,
méhek zengő zümmögése,
az én drága kis falumban
tavaszt vár a szálló ének...

Tovább...

Angyali igézet

Közöny taszítja szürkeségbe az embert,
futva rohannak el egymás mellett,
rongyéletük élik meg hajszolva,
némelyik nemzet egymással harcolva

Tovább...

Könnyekkel is lehet élni

Levelemet mind hiába írom,
ha nincs, aki elolvassa,
a fájdalmam rejtem csak el,
ha fáj a szív, azt titkolni kell.

Tovább...

A vén lámpás alatt

Ott voltam én is a vén lámpás alatt,
hol szikrázott a hóesés a fények alatt,
az utcák járdáját bevonta a hó,
kukát, kartont, Embert a hótakaró!

Tovább...

Szálló idő

...te öreges-ócska test!
Már a sorssal kell küzdenem,
betegség, átok, mi kínoz engemet?

Tovább...

Ősz-ül!

Lombot tép az őszi szél, és mindent letarol,
A dús nyár végiből a virág-illatot,
Barnult levelét a fának dunnaként ledobja,
Virágok színét a szép nyártól ellopja.

Tovább...

A pusztában

Mintha a pusztában ballagnék,
a semmi közepén nem hallja senki szavam,
pedig számos a tömeg, mi körbevesz,
kik némaságból emeltek magas falat!

Tovább...

Kikelet

...ahogy lassan odébb sompolyog,
nyomában a langyos-déli szél,
gyenge szárán hóvirág imbolyog!

Tovább...

Téli fagy

Jégcsapszívek,
Jéghideg életek,
Hajszolt idődben
Kenyered keresed.

Tovább...

Eltűnt idők évkönnyei

Eltűnt idők, évkönyveimben lapozgatok,
mily rég is volt egy-egy újév hajnala,
idők sebeit feltépő, pezsgős illatok,
szilveszteri dáridók reményteli dallama!

Tovább...

Halottak napján

Néma csend honol a temető felett,
s megannyi fájdalom és szenvedés
virágos sírok között, egy-egy elfeledett
s kigyúló mécsesek közt az emlékezés.

Tovább...

Ezüstlakodalom

Virágaink szirma hullott le a porba,
ahogy a tűzben elégő csillagok,
tavaszra várva szedtük csokorba,
mint valami száraz csutakot.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom