Valkó Roland

Valkó Roland

Született: 1988. április 10.

Népszerűség: 290 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Könnyringató édesanyám

Barna-erdő szemedben nőttem.
Ne sírj, szépséges édesanyám!
Könny-ringatva szemhéj-bölcsődben
elcsuklom hangod alkonyatán...

Tovább...

154179

A vihar órája

Szívemre terítem félelemköntösöm....

Tovább...

Egyedül

Elviselhetetlen vagyok!
Falba ütközött némaság.
Fekete lelkű nappalok...?
Mind! Barázdált arcomba vág.

Tovább...

Amikor rólad írok

Habpehelyfoszlányok nyújtóznak
két kőszirmú vízrózsád körül,
áttetsző kelyhedben mosódnak
lelkem sós tükrei bűnömül.

Tovább...

89101

Az élethalászcsónak

Mint balga lélek, úgy vágytam ide,
új, városi lét-betegnek lenni,
otthont, rossz kort és bús felhőimmel
a nyugtalant nyugodtba temetni.

Tovább...

Nélküled nem lennék

...és végtelen, léttelen lennék.
Nem akarok - aszott s fénytelen -
nem gondolni rád, mint ősemlék...

Tovább...

88100

Feltört egy kis rég

Arany repcemezők, futó völgyek,
hegyek alatt zöldellő legelők,
széles, por-ittas utak, oly csöndben
őriz titeket könnyes zsebkendőm.

Tovább...

Álomutam fényképeddel

Mint a sűrű éjjeli köd,
telepszik a szívemig föl,
feketét ontó magányban
a hűs, tél-viaszos bánat.

Tovább...

Együtt a réten

Felnézek a szabad-lelkű égre,
hol szivárványfátyol hull a kékre,
megbotlik szemem fekete éje,
csillagot ébreszt a szívem fénye.

Tovább...

Sötét puszta-népek

A fekete puszta fogott hajdan,
el nem múló, szitkos, furcsa pörbe,
nem látva, hogy ifjonti, méltatlan
szívemnek, félelme él börtönben.

Tovább...

Rút vitánk után

Lélegzetem nem beszédes,
még halott csókot sem kapott,
legalább rút vitánk véges,
ész-veszejtve dúdolgatott.

Tovább...

Élő hamvaim

Égessék el minden sorom,
ha idő előtt meghalok...
Sűrű lánggal hadd lobogjon,
majd szikrája is hamvadjon.

Tovább...

Támaszodra várva

Víg poklaimnak csípős tüze ég
ifjan-kárhozott, fakó szívemben,
csontjaimból harap a gyöngeség,
védtelenül hagyott erőm cserben.

Tovább...

Én várnék rád

Sarjadó szóvirágok,
megvalósult képzelet...
Bánat-úti ábrándok
körbeszőtték lelkemet.

Tovább...

Álmodtál...

Farkasordító hideget érzek,
megdermed a szememben álló kék,
fáj a látatlanul sugárzó fény,
de nem, nem mondom, hogy kissé félek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom