Vajda Dániel

Vajda Dániel

Született: 1996. április 19.

Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Várakozás

Táncoló horizont, feltárult végtelen
éles jeges szilánk szeretni képtelen.
Megsárgult fűszálak, elhamvadó élet
Százszorszép virágok, közeledő fények.

Tovább...

Alkony

Lebegő homokszem, felzendülő szózat,
Képmutató, fáradt, álszent bohózat.
Nincstelen városok, jéggé dermedt szívek,
Magányos, halovány, pontatlan ívek.

Tovább...

33

Fény

Tündöklő csillagpor lepte el a Földet,
nem torolt el minden szívfájdító könnyet.
Ragyogó fényvilág, el nem múló bánat,
bú s kétségbeesés távolról sem fárad.

Tovább...

Istennő

Táncoló Olümposz, szikrázó Adria,
Kinek kellene az almát kapnia?
Őrjöngő Kerberosz csitítója Kháron,
Ulysses-t vezeti Ithakától távol.

Tovább...

Tél

Kopár gyümölcsösök hullajtják a könnyet,
sóval behintik az élettelen földet.
Csenddé váló világ, néma örömóda
árnyjátékként vetül jéggé fagyott tóra.

Tovább...

Smaragd

Kúszó sarki fények cikáznak az égen,
Földeket elérik tomboló szélben.
Kacsintó jégvirág, ódát zengő tavasz,
Örömmel telt, boldog, szétrobbanó palack.

Tovább...

Írok egy dalt

Írok egy dalt tavasznak alkonyán,
Zúgó záporeső mossa a Kánaánt.
Kottákat szerkesztek rímes palástokkal,
Élem életemet kínzó fájdalommal.

Tovább...

Reménytelen

Zúgó könnyáradat, szilánkra tört szívek,
Kifakult, elkopott, semmitmondó rímek.
Álmok és remények, közelség vagy távol?
Szívek portájánál ott lebeg a fátyol.

Tovább...

Más bolygó

Izzó, víg fényvilág, ragyogó éjszaka,
messzi féltekéről egy vándor tért haza.
Magával rántotta esthajnalok fényét,
földünkre hozta el rég áhított békét.

Tovább...

Ábránd

Gerlék vad szárnyakon suhognak az égen,
Hajnali füstfelhő száll a messze légben.
Megkopott kémények alusszák álmukat,
Szívek az Istennek vallják ki vágyukat.

Tovább...

Lesz

Lesz-e még egy mese, mely valóra válik?
Lesz-e majd öröklét, vagy elveszünk egy szálig?
Lesz-e varázslatos ezeregy éjszaka?
Lesz-e megbecsülés, lesz-e még valaha?

Tovább...

Hajnali gondolatok

Narancsszínű égbolt, aranyló az éden,
Harmatcseppként ragyog hófödte réten.

Tovább...

Még a fák is sírnak

Még a fák is sírnak, s megpihen az erdő,
belepi a sötét, gyászos selyemkendő.
Csonkig égő gyertyák adják csak a reményt,
ami egykor zöld volt, mára az már nem él.

Tovább...

Hol itt az igazság?

Tűzzel harcolsz, ember? S győzelemre vágysz,
Kezedben a lapok elrejtik az ászt.
Hazárd az életed? Eltűnt a becsület?
Olyan, akár egy eltorzult vetület.

Tovább...

Ádám álmodj!

Sírnak a fenyők, elhamvadt a toboz,
lelkünk gyarlósága baljós jövőt okoz.
Keleten nincs éden, más sincs, csupán vétek,
reménykeltő gyertyák, sajnos, csonkig égtek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom