Úr Attila

Született: 1997. augusztus 13.

Népszerűség: 47 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Megelőlegezett bizalom

te vagy létem kék hegyén, fenn magasan a hó,
a telet is élem érted én, hogy el ne olvadj, ott legyél,
ha tavaszba érünk, tárolókba engedem vízzé olvadt lényedet...

Tovább...

Tíz év

97-ben késtem el először,
kórházszag volt,
ordítottam, mint aki tudta,
hogy te már az iskolapadban
ülve oldod a számtant,
hét év múlva anyám vonszolta kisírt
szemeim végig a tantermeken,
de te már leadtál végleg...

Tovább...

Le- és felépülés

megrepedt a szívem,
a kőkemény darabok
könnyként hullnak el,
lassan nélküle maradok
egymagam, üresen.

Tovább...

magányűzés

ha sír a zene,
futó cseppekkel űzi
tova bánatom.

Tovább...

Mint kopár föld egyetlen virágját...

mint kopár föld egyetlen virágját
a csillagok az őket ölelő égpárnát
az alkony a reá boruló napot
a vizek a delfinek táncát...

Tovább...

hadifogoly

haikuk a szerelemről

azt mondod, zavart vagyok...
nem. bolond! mert a háborúban
megőrülnek az emberek.

Tovább...

hóvirágként hullva el

csendben búcsúzom, nincs szavam, se mondatom, már nincs több,
s ha kibújik még legbelül lelkedben a hóvirág, többé én azt nem köszöntöm,
perbe fogom a márciust, ha értem kiált, én visszaléptem

Tovább...

elégnek lenni

elégnek lenni, vajon nemcsak egy mítosz?
nemcsak egy láng, ami belülről kínoz
és felemészti minden csontomat,
egy perzselő, értetlen, sejtelmes gondolat.

Tovább...

mondd, mi lennél...

mondd, mi lennél? ha ma verset kéne írnod,
megtört zenész vagy életvidám írnok,
keringő a táncod vagy rumba, talán csárdás,
ha visszaolvasod, mi lesz? átok-e vagy áldás.

Tovább...

Őrizd meg a mosolyod

Őrizd meg a mosolyod, acél a világ,
most még nincs kohó, mi megolvasztaná,
harmatcsepp az öröm, talán az is vele olvadna,
felhőként téged is csak a bú ködébe zár.

Tovább...

Versember

Ébredő mozaik a reggel,
minden darabja végigsimul
rajtam, egy rendetlen tömeg
felbolydult, szétszéledt hamvain.

Tovább...

Verseimben

A verseimben vagyok otthon, verseimben,
hol minden szó monotonon odalibben,
hová akarom, s nem veszíthetek semmit, de semmit.

Tovább...

Ha a vers egy teleírt papírlap marad

sose éreztem még ilyen csendnek a csendet,
minden körülöttem megragadt, elakadt, nem megy,
csak én tudom, hogy továbbléptem, vagy legalább egyet
előre az időben, de vajon mekkora lépés az az egy

Tovább...

Rapszódia

Mondd el, mi lesz holnap
A száraz fa, melynek levelei lehullnak,
Újra felkapja-e lombját?

Tovább...

Tükörkép

Mondd el, mit érzel.
Két zöld szemed fájón rám ragyog
beborítva téli ürességgel,
mire büszke nem vagyok.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom