Tóth Martin

Tóth Martin

Született: 1999. augusztus 23.

Népszerűség: 30 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Hangtalan hegedű

Könnyeim könnyű, keserű kottáját
Hangtalan hegedű se játssza újra,
Elmélázva ugyan elbúgja,
De a játéka már egyszerű.

Tovább...

Túlvilági dráma

Ajka puha, szeme pára,
E világon nincsen párja.
Szava hazug, szeme ég,
Túlvilági fényesség.

Tovább...

Habzó szenvedély

Csak öntötte, de nem volt vége,
A pohár gyönyörűsége,
Az vonzotta oda az enyves kezét
A fene nagy vidámságnak.

Tovább...

Két idegen, egy csók

Mik vagyunk, kérdeztem.
Játékok az egészben, mondta,
S ahogy tónusa játszi könnyedséggel
Lebbent bele az éjszakába,
Úgy az utcák sötétjét rótta és rótta.

Tovább...

Gúny

Sajnos, rossz hírem van
Minden megmaradt és létező személynek,
Értetek búgnak az utolsó lidércek!

Tovább...

Az volnék

Én nem vagyok az árny,
Mit szobádra festesz,
Ajkaddal, mit olykor
Hangtalan megteremtesz
S kellően bezársz.

Tovább...

Töprengő

Gondolkoztál-e azon,
Meddig ér a világ széle.
Lesz-e minden reggel
A napnak napsütése,
S lesz-e perc, miben aggódunk.

Tovább...

Egy perc

Csak egy perc, ennyi volna.
Bájolgó szeretet és üdvsereg,
Ha csak e percen múlna,
Eltűnne, mi e szemek előtt lepereg.

Tovább...

Használt papír

Az ember festi a vonalat,
S az ecset a kézben olykor megremeg.
Dideregve kéri a másnapot,
Míg a hajnal tánca lepereg,
De a vonal marad.

Tovább...

Rég volt

Szem-lehunyvást arról álmodom,
Hogy újra itt leszel a vállamon.
Csókot adsz, és esti imát,
Egy álmokból szőtt, fekete fapipát.

Tovább...

Kétely

Talán a fellegekben járok,
S a talajt bámulom este a világra meredve.
Talán a fellegekre vágyok magamat keresve,
De mindenképp valamiben kételkedem.

Tovább...

Hívatlan

Kattog az óra
Zokogóra.
Cseppen a könnyem
Le a padlóra.

Tovább...

Öreg vándor

Ha lelket megtör ezer lánc,
S a lélegzet is küzdelem,
Félholt testtel harcot vívni
Mily igaz gyötrelem.

Tovább...

Csalfa hold

Oly veretlen minden az éj peremén,
Hol az ajkam kiborul,
Nyitott ajtók, zajos tetők,
Hol e szív honol.

Tovább...

Már virrad

Libbenő csend mi kotralék utcán
Susogva búgja el maradék panaszait
A lágy vízcseppek utolsó szavában
S lábam bár bírja tudom
Már virrad magamat elhagyom

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom