Tóth Marianna (banattanc)
Hiszek minden jóban és az igaz szóban,
Hiszek a virágban, ártatlan világban,
Hiszem a sok szépet, semmi nem ér véget,
Hiszek a reményben, élet értelmében,
Hiszek a csodában, hiszek út porában...
Kihallgattam dadus nénit, sugdosott a kertben,
A titoktól azon nyomban bánatos lett kedvem,
Azt pletykálták, Feri bácsi, nyugdíjba fogsz menni,
Hiába is kérlelnénk mi, nem tart vissza semmi.
Köszönöm a virágot, a teremtett világot,
A kismadáréneket, zümmögő kis méheket...
Réges-régen vágytalak,
A szívembe zártalak,
Te leszel a virágom,
Álmodat majd vigyázom.
Gólyamadár kelepel:
Elfogyott az eledel!
Nem várok az esőre,
Kimegyek a mezőre!
Vízbevető reggelen,
Szappanhabos két kezem,
Mindenkire vigyázok...
Ébred a reggel, tűnik az álom,
Gyönge madárdal szíveket átfon,
Táncol a napfény, illan az illat,
Játszik a szellő, dallama ringat.