Tóth Attila István

Tóth Attila István

Született: 1972. május 8.

Népszerűség: 27 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Romasszony

Rójuk a szűk utcákat,
ragad rajtunk a kosz,
nem követünk mintákat,
amiktől úgyis undorodsz.

Tovább...

Ragadozó

Templom szunyókál egyedül
a meleg nyári napsütésben,
apró madár a fa tetejére ül,
pici bogarat tart a csőrében.

Tovább...

Világlélek

Álmomban kitárult a Menny,
lubickolt lelkem apró halként,
amint elért a végtelen kegy,
gondolataim nem álltak gátként

Tovább...

Hullám

A mély óceánból vagyok
aprócska, könnyű hullám,
egyedül halálra fagyok,
de nem hűl ki a hullám

Tovább...

816

Temetés

Eme kora reggeli, békés órán
élénk fényben fürdik a táj,
kilépek az ébredés ajtóján,
lelkem lángol, zsibbadva fáj.

Tovább...

Ballagásodra

Eljött a várva várt nap,
rád ragyog a fénysugár,
ma még apa sem harap,
téged csak a kaland vár.

Tovább...

Öröklét

Puha, kérges tenyereden ülök,
leszegett fejjel várakozok,
örök kegyedben fürdök,
miközben magamba fordulok.

Tovább...

Fúró

Az idő homokként pörög
az ujjaim között,
a tér madárként köröz
agg fejem fölött.

Tovább...

Nyilaló íny

A számban feszül az íny,
éles fájdalom gyötör,
megragad, elkap a kín,
mint kismadárt a pöröly.

Tovább...

Póráz

Csillagok milliárdjai pislákolnak,
parányi szemként néznek reám,
üstökösök sebesen vándorolnak,
csóvájuk ködös-poros, régi talány.

Tovább...

Tavaszváró

Az út kígyóként kanyarog,
a Nap a földet nyalogatja,
a szél izgatottan kavarog,
saját súlytalansága zavarja.

Tovább...

Fogas

Kezeimet az égre emelem,
forgok az áramló örvényben,
a Hold átcsorog lényemen,
lassan felemelem bús fejem.

Tovább...

Borstörő

Talpam alatt szikrázva hasad a hó,
jég roppan bakancsaim súlyától,
előttem repül az éjfekete holló,
hangokat hallok a messzi faluból.

Tovább...

Katapult

Csak pislákol bennem az élet lángja,
elaludt keblemben a hevület tüze,
akaratom nehéz karjait széttárja,
búslakodásba torkollik a vágy öröme.

Tovább...

Téli táj

Izzón ragyogott ma a téli reggel,
a nap narancsruhájában kelt fel,
cukros zúzmara ásított a fákon,
hó terpeszkedett a téli határon.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ