Tosnádi Richárd Félix
Csend van, már nincsenek sikolyok.
Csak enyhén a korhadt ajtó nyikorog.
Lágyan fújja a szél.
Repedései közt halkan beszél.
Csak szépet álmodni, ennyit szeretnék...
De nincs számomra e kérésre menedék.
Vártam, élhessek én is szabadon.
De oly sokat vártam... feladom.
Volt egy öreg bácsi,
Kit oly sokat láttam pálinkát inni.
Nem értettem, miért teszi.
Boldognak tűnt, de aki boldog, ezt teszi?
Mit tennél, ha nem látnád a fától az erdőt?
Kivágnád a fát, vagy megnövelnéd az erdőt?
A végén úgyis az erdő marad.
Hova be kell lépned, hívogat.
Hallottad a mesét?
A halottak versét.
Volt egy ember, ki élt,
De inkább halt.