Tömör Gábor
Most is napjaimmal a világomat járom...
A holnapok sorát a bús hétfőkkel várom.
Gyorsan elszalad, helyes, hogy így teszi,
az időmúlást Isten se tudná megfékezni.
Szerelmi csalódás
Békés világom estére
féltő szerelem bódulatában élt,
szívem a választottja nélkül
mint éhező, csak remélt.
Drága Földanya
Akár egy színpompás tejútjáró,
száguld s forog tán semmi
közepén,
fénycsillagát körülbolygó,
oly sötét mindenség
hideg szegletén.
Kakukkmadár, jó a dolgod,
semmire sincs sürgős gondod,
kukukk, kakukk, hírös hangod,
fiókáid másnak tojod.
Gondolat éled, mester alkot
Munkálom a papírlapot,
mint szobrász a nyers követ.
Kalapács és vésők helyett
ceruzás radír az, amivel
szerkesztek.
Vad`vágyja magát
az élet,
tündérmeséit hőn
kerget,
határokon áttörve
szalad,
mint trójai faló,
halad.
az Énnel
Megfagyott képpel
nézem a monitort,
éjköd ücsörg
álmos pilláimon.
Vívódva látni meg a jót
Szürkén fest időnk mára,
záporesőt hoz délutánra,
égi áldást nem igen bánod,
borocskával versed várod.
Első és utolsó szívdobbanás
közti tér, ez itt a lét.
Fontosnak hitt dolgokkal
megtöltve, ez lesz a tét.
Az első pillanat
Féltem a pillanatot,
jó apává leszek
Istentől rám bízott
teremtett léleknek.
Hiányzik a nevető arca,
hiányzik a hangsúlya,
hiányzik a kedves szó,
hiányzik a segítő jó.
2019. pályázati vers
Csendes már az utca,
holdfényes a táj,
tücsök hangszert hangol,
kérlek szépen, aludj már.
Remémytelen
Emberi
létünk
lelki része
hittel átitatott
szellemisége.
...mit nem tettem meg soha...
A kérést én feléd
soha nem tettem,
mit megtehettem,
de nem mondtam
A halál csak a kezdet
Döbbent arccal, mosolytalanul,
pilláinkon könnycsepp
gurul