Tiszai P Imre

Tiszai P Imre

Született: 1900. május 22.

Népszerűség: 166 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Velük

Anyám mindig ünnepre terített
s mérges volt ha a grízgaluska
megfolyt a pörköltből a
csontosát magának válogatta

Tovább...

Magold be ezt a versemet

Magold be ezt a versemet,
ne hidd, hogy mindig lesz könyved,
ma már érték az, kölcsön ne add,
reménytelen, hogy visszakapjad,
könyvtárakban meg nem találsz,
antikvárban sorodra vársz,
luxus a papír, gazdagnak telik,
szerves anyag ma hiánycikk...

Tovább...

Találkozás

itt nincs aluljáró, csak betonlapos átjáró, és magasak a lépcsők, a fiatal
lányok játszi könnyedén pattannak fel, én némi erőlködéssel mászok lefelé is
mindig az utolsó kocsiról, s jössz, vagy már ott vár a mosolyod egy
padon, és az érintés izgalma fut át rajtam - míg azt a pár lépést
megteszem - rám vársz, vársz arra a pár percre, amit ismét ellopunk az
időtől

Tovább...

A Blahán kezdődött

Minden a Blahán kezdődött,
ahol léptünk mögött
galambok riadtak fel a koszos
beton fölé, s a lépcsősor
ontotta ki a metróból
a hétköznap megfáradt
embereit a tavaszba.

Tovább...

Éppen

Ő éppen
dolgozik, hallgat, amíg a főnöke szidja,
állását félti a reménybe kapaszkodva,
hogy túlél mindent.

Tovább...

Nem kértem

Nem kértem az első lélegzetet,
csak a másnapos, borotválatlan orvos
durva mozdulata préselte tüdőmbe
azt a marék oxigént, mitől ráokádtam
az anyámból lopott véres habot

Tovább...

Kitérőn

Kövekkel
megszórt talpfákon, oválra kopott kerekeken száguld
ez a szerelvény, nincs megálló, lerombolt állomások
sírnak fel, egyenruhák állnak test nélkül, elsárgult
muskátlik lehullott szirmai fonnyadnak.

Tovább...

"Finomul a kín"

Galgóczi Erzsébet - Vidravas

Szakadt tízparancsolat foszlik a pokolba,
erőtlen kezekben billen félre a kereszt,
tétova mozdulat dob bibliát a polcra,
tömjénfüst ülepszik rád, soha nem ereszt.

Tovább...

1612

holt lelkek panoptikuma

nem viasz, valódi csontokra fagyott
száraz izmok, inak véres hálója,
mi még a nemrég-volt embert mutatja,
bolyongnak pokolra, s a lélek halott

Tovább...

Post mortem

Röpke leltár, kipipálva pár évtized,
néhány fénykép, levél, anzix
a kiizzadt két-hetekből,
hát ennyi, ha felelnél
az elhagyott életedből.

Tovább...

Kisfiam

Hűvös hajnal, jóleső nyugalom
az ablakból nézve a csendet,
cigarettám füstjével rajzolom
gondolatom, valami szépet
keresek a panelek közé bújt,
apró park fáival övezett
sablon játszótér hintái között.

Tovább...

Mezítlábas gyerekkor

Klottgatyában szaladgáló, mezítlábas gyerekkor indult útnak valamikor
a kert végében álló göcsörtös ág-bogas, öreg birsalmafák alól,
s rohant az ismeretlenbe átgázolva az óvatosságra intő tanácsokon,
nem nézve az intelmeket az árokszélre ültetett tiltó táblákon,
csak szaladt az ismeretlenbe caplatva a futó zápor verte sarat,
nem hallva a bölcs öregség által irigyen megfogalmazott tanácsokat.

Tovább...

Múzsák alulnézetben

Csont, bőr, fonnyadó hús a sarokba dobva,
porlepte, aszott zsírcsomók a mellek,
combok görbülnek a deformálódott csontokhoz,
nyitott száj némi zöld penésszel.

Tovább...

Egy hajlott hátú öregasszonyhoz

hajlott hátadon hordod az évtizedeket,
nem számolod már az éveket, és a történelmet
is felejtenéd - és beléd égett a múlt,
ifjúi akarat

Tovább...

Táncos lábak csoszognak tompán

Ma már füst sincs, tiltott dolog,
Kálmán keze sem szalad a zongorán,
a táncos lábak már csak csoszognak tompán,
talán a dobgépet is kidobták

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ