Takács Mária
Újból álmodtalak az éjjel...
Milyen régen is volt az utolsó álmom!
Viselted a kínt büszkeséggel,
s mégis hagytad, a fájdalom átformáljon.
álmosan nyújtóznak a fák
szemét nyitogatja a fény
cirógat már a napsugár
dunnáját ledobja az éj...
Mi történt velem? Vajon merre járok?
S ez az ismeretlen ismerős érzés?
Vagy talán megtévesztenek az álmok?
S mindez csak képzelet? Vagy visszatérés?
Bíborba borultak a fellegek,
csillog az ég, mint fénylő kristálypohár...
Némák a falak, s én hallgatok,
átkarol az éj, rád gondolok.
Neszezés hallik a távolból,
nem te vagy, ébredek álmomból.
Fekete rigó répát lopott reggel,
rátarti, ravasz róka rögtön látta...
Édesanyámnak Anyák napjára
Két gyenge karodban tartottál,
amíg kicsi voltam, ringattál.
Nehezen jöttem, de te vártál,
és ha bánkódtam, vigasztaltál.
Alliterálás "R" betűre
Rendes kislány, de rút Rózsika,
rokolyája ritkán rövid,
táncra perdül, ha szól muzsika,
s ráncba rántja szemöldökit.
Hangod, mint ahogy a tenger zenél,
elandalít, bűvöl, elvarázsol...
Limerick
Egy kicsi kakas nagyot gondolt
azt hitte, okos, jól megfontolt...
1.
Kicsi nyuszi az erdőben
tojást festett az esőben.
Leázott a festék róla,
kinevette őt a róka.
A fehér kendő
A vonat lassított... közel az állomás,
izgatott emberek, feszült várakozás,
csak egy fiú süti le szomorú szemét,
sandán fordítva az ablak felé fejét.