Takács László

Takács László

Született: 1956. április 2.

Népszerűség: 1020 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Nagyurak

"Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?"
Arcotokon van-e néha pír,
mely csak úgy ott ragyog,
ha szégyenlenétek, mit tesztek,
vagy ez ellen már edzetek?

Tovább...

Te vagy az élet

Adj igenlő csókot ennek a világnak.
Legyél te most a holnapja a mának.
Ápold a lelkedet, mintha gyermek volna.
Tedd őt szabaddá, hogy sose legyen szolga.

Tovább...

Könnyes elmúlás

Verőfény fürdette, kócos hajnalok
hallgatták a nagy, puha csöndet,
amint a szögletes, kopott házfalak
fölött beosont a bíborszín enyészet.

Tovább...

Embernek maradni

Hűnek lenni önmagadhoz,
miközben forrong a világ,
nincs ennél nemesebb
s bölcsebb elgondolás.

Tovább...

Mondd

Mondd, mit ér az élet,
ha csak a vagyonod félted?
Ha nem látsz mást,
csak az önámítást.

Tovább...

Poéta lennék?

Poéta lennék, vagy csak léha tollforgató,
babérra vagy örök szánalomra méltó?
Mi végre vagyok ily konok életfirtató,
ha kifakadni készül belőlem a buta szó.

Tovább...

Írok neked

Írok neked e csodás mesevilágról,
a bólogató aranyszín, korai őszről,
bronzszín mosolyáról, talán másról.
Írok a végtelen nevető reményről,
életről, na és az ostoba elmúlásról,
szavakba öntöm neked a májust.

Tovább...

Hétköznapi kínok

Hétköznapi kínok
és ünnepi esték.
Emelj a magasba,
hogy bajom ne essék.

Tovább...

Szárnyak

A szárnyak ott voltak hátul a kertben,
ajándék volt csupán, vagy érdem?
Kissé gyűrött volt, poros, de nagyon,
amint elterült a rozsdás pázsiton.

Tovább...

9988

Az élet értelme

Ma elhiszem, hogy jó és szép ez a világ,
ma szeretni jöttem, és egy jót nevetni.
Meglelni a világban milliónyi csodát,
gondot és bánatot gyorsan elfeledni.

Tovább...

10185

Itt a Földön

Óceánok morajában ringó bölcső,
élet csírája még gyenge és esendő.
Vajúdó sejtek a földi gyönyörben,
óvón néz ránk az égből az Isten.

Tovább...

Hogyha

Dal a szerelemről

Hogyha méh lehetnék, szirmaidra szállnék,
csodás mézkelyhedből új erőt merítnék.
Szirmaid harmatját mohón mind meginnám,
mézédes illatod mind magamba szívnám.

Tovább...

A látomás

Csend honolt az idő lábnyomán,
szürke füst szállt fel az égbe.
Vadhús illatát vitte tovább,
és kódolt mindent emlékeikbe.

Tovább...

Ha egyszer

Ha egyszer majd megöregszel,
s álomra hajtod megőszült fejed,
lesz-e, ki homlokodra csókot ad,
s füledbe súgja, hogy szeret?

Tovább...

Amikor meghaltam

Halotti ének

Amikor meghaltam,
még a fák is sírtak.
A megszelídült szelek
síromra borultak.

Tovább...

9679

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom