T Tamás Ferenc

T Tamás Ferenc

Született: 1968. január 10.

Népszerűség: 54 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Messze, túl a szivárványon

Messze, túl a szivárványon,
átkelve a csillogó üveghídon
csak ülsz egy kopár kőpárkányon,
merengsz egy régi bálványon.

Tovább...

Barátom, a szél

Ébreszt hűvös, hajnali fuvallat,
mint egy távolról jövő sugallat.
Napkeletről jő a fény és a szél,
mindig más és más dalokat mesél.
Barátom a szél, mely mindig zenél.
Én csendben hallgatom ahogy beszél.

Tovább...

Hosszú, kihalt utakon

Hosszú, kihalt utakon,
Ködös, párás hajnalokon
Hiányzik az ágynyugalom,
Te csak mész az ismert utadon.

Tovább...

Hűvös októberi reggelek

Bágyadtnak tűnsz,
Tán megint nem aludtál?
Réveteg vagy,
Az ágyadba úgy visszafutnál.

Tovább...

Szivárvány

Valahol, túl a szivárványon
Átlátva a rég imádott bálványon,
Földön járok én, lassan haladok,
Csak bámulnak a bizonytalanok.

Tovább...

Mai Quasimodo dala

Anyám egy kiélt, vén piás volt,
Apámé lett, mikor feljött azt újhold.
Nem hitte, hogy teherbe eshet,
Hogy a Sors így büntethet.

Tovább...

43

Akit a csillagok vonzottak

Mindig is a csillagok vonzották,
Amik az űr sötétjét szétfosztották.
Egyre csak nézte, nézte az eget,
Csak élte a földi árnyék-életet.

Tovább...

Bukott angyal

Magányosan fekszel a földön,
Számodra ez a megtestesült börtön.
Nem érzel magadhoz közel semmit,
Nem engedsz hozzád érni senkit.

Tovább...

32

Mennyország és pokol

Szépséges, csodás mennyország,
Szerelem adta talmi bizonyság.
Mosoly, vidámság és boldogság,
Apró kis csacska bolondság.

Tovább...

Örök remény

Reménykedsz a reménytelenben.
Egyszer elérheted az elérhetetlent.
Megmagyarázod a megmagyarázhatatlant.
Életre kelted az élettelent.
Nyerő pályára állítod a nyeretlent.

Tovább...

Elmúlt szerelem

Elmúlt szerelem olyan, mint egy ébredés,
Egy álomittas, keserű-bús tévedés.
Hittél benne, hogy jobb lesz, ámde tévedtél,
De most már késő van, hiszen megmérettél.

Tovább...

Éji erdő

Közeleg az éj ezernyi sötét árnya,
A benned lévő tűz és parázs kizárva.
Hideg jön, csalfa csend, néma feketeség,
Egyedül élő, mogorva remeteség.

Tovább...

Magányos öregúr

Némán tátongó, üres helyek,
Csendben didergő, kiürült terek,
Az utcai lámpa alig pislog,
Távolban kósza fény villog.
Üresség ásít fásult-unottan,
Magány üldögél nyugodtan.

Tovább...

Egy csendes nap

Még sötét van, mikor szólt a dallam,
Amivel az álmom lett kiforratlan.
Kávét iszom mélán és álmosan,
Nézem a sötétség végét magányosan.

Tovább...

Mint apró vízcsepp

Mint apró vízcsepp az ágon,
Harmat szórta üveggyöngy.
Mint hajnalban az első fénysugár,
Reggeli reményt és áldást ád.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom