T-Takács Kinga
Tehetetlen düh, mely felemészt belülről,
Hiába próbálod újra és elölről,
Égő gyűlölet, lángoló harag,
Pusztító, tomboló rosszakarat.
Különleges nap volt mindig ez az évben,
mióta kis arcodra először néztem.
Azt hitted, hogy éjjel van, de süt a Nap.
Nem érted, hogy ma után miért jön holnap.
Nem törődtél semmivel és most minden zavar,
a zaj, a csend, a szél s az avar.
Csak azért, mert megszülettél, még nem biztos, hogy élsz.
Csak azért, mert megijedtél, még nem biztos, hogy félsz.
Csak azért, mert gazdagabb vagy, nem érsz többet másnál.
Csak azért, mert szegény vagy, nem kell, a földön másszál.
Szerintem kicsit csalóka a látvány,
mert nem vagyok egy ma született bárány.
Copfos, kedves, bájos, lányos...
és alkalmanként egy kicsit botrányos.