Szerencsés Tünde

Szerencsés Tünde

Népszerűség: 229 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kiálts!

Ha nagy a teher, de a tenyér kicsi,
Hogy beléfogd a bánatot,
Ujjaid közt folyik,
Mint forró láva,
Okoz perzselő fájdalmakat,
S a megkínzott szíven
Ott remeg minden rossz.

Tovább...

Meglesett bennünket a hajnal

Kócos hajamat leste meg a hajnal,
Rózsás ajkam, ahogy nyújtom feléd.

Tovább...

Még fáradt a nap

Libbenő levélként
Arcodra téved a napsugár,
Lassan, tündöklőn rajtajár.
Ereje kicsit még fáradt,
Mégis jólesik
A metsző hidegben
A meleg simogatás.

Tovább...

Újra meg újra

Milyen is volt?
Lángoló vörös,
Mint a nyíló rózsa,
Észrevétlen,
Könnyedén hullik rád,
És ahogy betakar...

Tovább...

Még tart...

Az élet nemcsak ünnepekből áll,
Lassan eggyé olvad tér és idő,
Mintha a szomorú szél
Mindent magával akarna vinni.

Tovább...

Karácsony

Mikor a hóban ott a jel,
Rajzolunk belé angyalkát,
A zöld fenyő fehérbe öltözik,
Az égen és a földön
Mécsesek gyúlnak,
Az aranyló hold utakat világít.

Tovább...

Lelkünk fehérben

Kandallóban duruzsol a vörös láng,
Parazsa, mint izzó rózsaszirom,
Lágyan hull, hamuvá lesz a husáng,
Csak nézem, arcomra kiül mosolyom.

Tovább...

Drága, jó Télapó!

Az est leszállt,
Csendes a táj,
Fekete égbolton
Ezernyi lámpás,
Útjára indul
A szarvas-szán.

Tovább...

Beköltözik a tél

Elhalkul minden,
Kialszik a fény,
Az égbolt behunyja szemét.
Rajta lámpások gyúlnak,
Nagy az udvara
A Holdnak,
Aranypalástja
Nyújt néki meleget.

Tovább...

Jaj, hogy várom!

Rozsdás levelek hintáznak a fán,
Hamarosan mind a földre hull,
A kertek végén lesben vár a tél.
Két szemem lehunyva látom,
Hó takarja be az avart,
Fehérre vált a piros cserép,
Az ablakra jégvirágot sző a fagy.

Tovább...

Könnyezik értük a hajnal

Könnyét hinti a hajnali harmat,
Hófehér virágokra hull
A temető csendjében,
A kecses szárakon végiggurul.

Tovább...

Már közelít

Hűs fuvallattal sodródik tova az ősz.
Lassú léptekkel közelít a tél,
Rozsdás fák gallérjában ott bujkál,
Bokrok ágaira csókját hinti,
Bíbor ágyon pihen az ég.

Tovább...

Csak te és én

Bíbor fátyolba öltözött az égbolt,
Az alkony minket együtt talált,
Két karod lágyan átkarolt,
Éreztem selymes bőröd illatát.

Tovább...

Nyár végi ringató

Meleg, barna szemed rám ragyog az éjben,
Szívem halkan muzsikálni kezd,
Mint a leány orgonája a templom falai közt,
Kinek karcsú ujjai alatt hangszere szólal oly szépen.

Tovább...

Múljon az, aminek múlnia kell

A temetőkapuban állva
Az ember oly sok mindenen elmereng
Megpihenve a csendben.
Tarka pompáját nem is soká
Hófehér krizantém váltja.

Tovább...

1820

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom