Szeles András

Született: 1979. január 7.

Népszerűség: 33 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Három elmerágó mondat Tátikán, Reziről Sümeg felé...

Időmarta, setét köves várfundamentum hegytetőn,
udvara emlékén felvert, szálas fű, rajta hátam,
tarkómon meg tenyerem
(mondhatni romokban heverek), így méregetjük
egymást az éggel, völgyben kushadó, szolga nyugalmú
falvakkal nem törődve, s mivel mennyboltom hatalmas,
kék szemében kicsinynek találtatok, megnyugszom kissé,
lévén egyrészt, mert szabadságon vagyok, másrészt, mert...

Tovább...

Álnoktürn

Eredetije olajoshordóra vésve...

...S felhorgad éji, akácos úti, harsány sóhajom!
Hallják, kik feszes tartásban
szochaladó álmot élnekaztán is,
hogy ihlető allémmal tél vizén fűtögetnek.

Tovább...

Punkt um

avagy a durca jogerőre emelkedik

Aranka, galambom, cunci Kalliopkám!
Csak annyi telik tőled, hogy
kacs kezed keccsel csókra nyújtod?
(Mert ugye válaszolni tré...)
Helyette nyugtassa meg hímes hímed
ujjaid sima párnáinak ígérő selyme!...

Tovább...

Az értetlen kölke...

Ülj le már, ne mondjam hát kétszer,
a dolgos mindened, te, szamárfül-barát, te Isten!
Hisz` csak kettőnk van itt, a déluta Nap
által bizánci aranyra lehelt konyhában,
kisebbségként a sok eszköz között...
Ne kelljen most magamban lennem!

Tovább...

Ördögkotorék

Oda ne figyeljen, úgy olvassa! Nehogy megidézzük...

Huszonegyes út, tizenhét.
Neonja már messziről mar.
(Múzeumot e környéken keresni kár!)

Tovább...

Reményelt tavasz

Íme, lám, újraéled...

Fagyok olvadt tócsa-zsírja szélén,
tél-aszalta ágak csonka csontján
kajla izmú, halványzöld rügy rugóz
a böjti mérgű, agyzörgető szélben.

Tovább...

Újra újat...

avagy: Pinokkió morcos

Egymás szemébe néztünk...
Én láttam a könnyed vibra filmjét,
a fehérjét, színt... s csak néha lelket.
Szavad kánta zümmögéssé halkult,
mert persze csak azt felejtek, mit értek.
Nem félhetek, hogy éltem rabul ejted...

Tovább...

Bepipult próféta

Befagyott tavam jégtetején kényszerüljek
olvadásig gubbasztani, ha nem igaz:
Babilon tornyára én vivém fel a csúcskövet,
s végül lefalazván dödörögtünk az Úrral.

Tovább...

Heveny szentimentum

Cseppnyi fény, parányi csillag...
Csettint a pillanat, s múlsz is a szemében.
Ám az elme halálig lelkembe éget.
Mondd, mit kezdjek e vibra fénnyel,
ha magához von olykor, kábulatba húz, s félálmomban
mihaszna cerkaradírozza dühösen a kőbe vésett valót?

Tovább...

Óda az elvarázsolt erdőhöz

Ó, Csaliwood, te szakrális pojácaláger!
Ideje hozzád nyalóka ódát zengenem,
egykor kecskerágta magyal erdeje!
Mert szerencsére a magyalt csepűre váltád,
s kecskék helyett félistenek szökkennek
Beverly dombjain.

Tovább...

Igaz is...

Árulkodd el, Uram!
(Most, hogy így egymás közt...)
Ugyan, mi kárhoztatott arra Tetéged,
hogy multiverzát teremts?

Tovább...

815

NEMentó

- Húha... Emberek!
Ott szalad a memóriám!
Fogják meg, és hozzák vissza!
Nélküle csak helyem tudom, utam nem.
Miszerint: Itt vagyok ám! Valahol...

Tovább...

78

Földön az ember...

Azt árulja, mit maga sem hisz;
Pergamen lángot, törődő varázst,
csillanó, hálás fényt üde gyermekarcon,
illatzó fenyőt, tükrönc, brilla gömböket...

Tovább...

Versenymű szélre, faágra

Zenélj csak, te penge, téli szél!
Sivíts hidegről, halálról, hóról,
szórd zúzmaraporoddal tele a világot,
hogy olyan legyen, mint padláson
hagyott, nyűtt kacat...

Tovább...

Múzsarúzs a meghívón...

S újfent! Nem lesz rím, fia sem. Soha!
Biz ám! Eme írásnak dévaj
ürömlányai vannak csak.
Kíváncsiak és bűnösek.
Hisz` bűnös mind, ki kíváncsi, nemde?...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ