Szegő Judit
Olyan vissza nem hozható.
Olyan végérvényesen múlt.
Olyan ki nem mondható.
Olyan könnyesen borult.
Kicsalt az augusztus a sötét, éji kertbe,
azt súgta, mutat valamit.
A kis diófa ott állt remegve,
s tartotta a haldokló, vén diófa ágait.
Változott a világ, s vele megváltoztam én is.
Már gobelint varr az ifjan autót stoppoló kéz is.
Festett a hajam s ráncot gyűrtek arcomon a gondok.
Könyvlapokon fel-feltűnnek vak-fekete pontok.
Volt pólyám és volt pelenkám,
csak tejet nem tudott adni anyám.
Aztán lett tej, egy asszony jó szívvel adta...
Tavaszi esőben kényszerútra indulok.
Kezemben anyósom ócska kis esernyője,
mit magával vitt, ha az idő csepergőre
fordult. Hogy ósdi, ezen már rég nem izgulok.
Mű-perzsa szőnyegem műtáncot lejt.
Meridiánomon száguld a méreg.
Halk sóhajom egy néma könnyet ejt.
Szívesen feledném az egészet.
Valóság ellen ágyamba menekülök.
Fejem alatt el nem sírt könnyeim sziklája a vánkos.
Szétesem, majd újra testesülök,
ha hajnali madárdal nem szór kávémba álmot.
Lábamban dobbant a soha nem érzett ritmus.
A vén pásztor méltóságteljes mozgása vezetett.
Buzuki hangja repített, amúgy görög mód,
s kint a tenger locsogva fecsegett.
Forgalomban suhanunk zajos utcákon.
Lámpa zöldre vált, neon hó hull egy báron.
A pláza nyitott száján emberáradat.
Jeges cseppek könnye szemekre rátapad.
Lehettem volna Harry Potter barátja is
Valamikor elindultam a 9 és 3/4. vágányról.
Mozdonyfüst takarta az eljövendő éveket.
Varázslótalárral fedett pillanatok keringtek
...mindenízű drazséba burkolt, titkos ígéretek.
Minek nevezzem, ha a régi életkedv kihuny,
és hajamban ősz tincsekkel kacagva játszik a szél?
Minek nevezzem, ha utolér a zord tél?
Ha kertemben csak zörgő, száraz gaz virul.
Avagy tudd, hogy megbocsátottam...
Régen hallott dal csendült fel véletlen tegnap.
Nincs már az ország sem, rád sem virrad új nap.
Eltűntetek. Senki sem tudja, miért és hova
tűnt megtagadott ifjúságunk sötét alkonya.
Jugoszlávia... Jugoszlávia.
Csendben, megfontoltan hullnak a pelyhek.
Fehérbe öltözik eső után a sár.
Vad szél megmutatja, itt aztán rend lesz!
Hótakarónak lenni télben muszáj!