Szalai Mária Krisztina

Szalai Mária Krisztina

Született: 1957. január 8.

Népszerűség: 95 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kis lakod

Belepte a tél porcukor hóval a tájat,
Rálehelt a fagyos szél habkarikákat.
A hajnal csillámokkal hinti be a fákat,
Fekete, kopár ágon baglyot hintáztat.

Tovább...

Együtt

Kicsi angyalkák lepték ma el a házam,
Hogy a karomat hatalmas tágra tárjam,
Átöleljem velük a szeplőtlen örömük,
És a világ ünnepén együtt örvendjünk!

Tovább...

Csodavárás

Karácsony reggelén arra gondolok,
Leszállnak ma hozzánk az angyalok!

Tovább...

Tehetség

Tehetségedet bontsd ki, Kedves,
Hisz csak úgy sugározza lelked!
Ami rég volt, ne vesszen kárba,
Emlékünk kincs szívünkben, drága!

Tovább...

Varázslat

Csodaszép látvánnyal
Köszönt a tél tegnap,
Fehérré varázsolt
Fát, bokrot, domboldalt!

Tovább...

Létezik!

Mint hegy ormán a tüdőmet átható lég,
Lágy szellőként árad az ereimben szét,
És szívem is tudja, bennem már megvan rég!
Hát miért ne érezném a lelked mélyén?

Tovább...

Itt a tél!

Dermesztő szél vetkőzteti a sápadt nyírfát,
Mogorva fátyollal gúzsba köti bánatát,
A didergéstől levele a földre borul,
Szétterülve még fájdalmas széppé komorul...

Tovább...

Az első dér

A megdermedt, tiszta légben,
Hegyek hósipkás kékségben
Rálátnak, ahogy reszketve
Jég szikrázik a kertemben.

Tovább...

Eső és fény

Haragudni akar az égbolt, beborult,
Valahogy mégis lyukas lett a szürkeség,
A fény előtör itt-ott, ahol komorul,
Megcsillantja lelkünknek a hitet s reményt,
Ahogy rossz példán az ember is tán okul,
És helyesen irányítja az életét.

Tovább...

Ősz közepén

Főpróbát tart a november,
Ködbe burkol tájat, embert.

Tovább...

Felhőtenger

Reggeli friss erővel lépdeltem kutyámmal.
Mint mindig, a tájat és a felhőket csodáltam,
A madarak útját kémleltem a határban,
A repülőkkel képzeletben messze szálltam.

Tovább...

Mire vársz?

Mint egy ősi vulkán, mi folyton renget és ráz,
Dübörög a füledben, zokog a lelkedben,
Fortyog benned a ki nem mondott érzés, mi fáj...
Miért nem olvasztod hát össze szeretteiddel,
Mire vársz? Hisz lehet, előbb-utóbb felszínre tör,
És hatalmas erővel úgyis mindent elsöpör?

Tovább...

Őszfestő

Nemhiába gyűltek össze a fecskék,
Sürgetőn int feléjük búcsút a szél,
És csendesen pityeregni kezd hát a felhő,
Hogy szürkével fesse rá a tájra az esőt.

Tovább...

Ébresztő

Friss a reggel, vidám, ha akarod!
Ritmusra kelj fel, gyorsan mosakodj!

Tovább...

Búcsú

Sápadt napsugárban
Elrepül a nyár ma,
Vándormadarakkal
Búcsút int a tájnak.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ