Szabó Szalay István

Szabó Szalay István

Született: 1943. december 24.

Népszerűség: 166 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Maradj magad...

maradj magad
legyen szavad
akár törik
akár szakad
ne kössenek
kötöttségek
megszokások
nevelések...

Tovább...

Tempus fugit...

Rohanó idő...

most ne szólj kedves
hallgasd velem a csendet
míg az óra halkan ketyeg
hagyjuk múlni a perceket
minden tik egy másodperc
szívdobbanása az időnek
napokká fonódtak össze
adtak számunkra éveket...

Tovább...

Csupán ennyi...

szeretem a hajnalok hűvös pirulását
míg rejtőzik a park fái mögött
a reggelek illó mozdulását
mikor megébredek karjaid között
a redőnyön átbújó csillogást
mely szemedből tükröződik felém
a hosszú esték meghittségét
ha veled kettesben lehetek én...

Tovább...

Szívembe költözött...

szívembe költözött az ősz
mint fészket kereső madár
sárguló levelek lassan hullnak
velük búcsúzik a tűnő nyár
csókos szellő hűvös érzelem
már nem tüzes mint egykoron
mogorva fellegek árnyakat hoznak
itt hagyják terhüket vállamon...

Tovább...

Csak égni...

Tűz sem loboghat örökké,
parázzsá válik a szén,
közelsége égető marad,
ez vitathatatlan tény.

Tovább...

Hagyaték...

nehéz időben születtem
mikor másokat halni küldtek...

Tovább...

Hajlásszögben...

lehet-e gondolatok sűrűjéből
kiutat találni a szavaknak
félrelökve intő ujjakat
melyek zárat vetnek ajkaknak
csapdát kerülget a merész
botladozik már a rajongó
meg nem értett kép a látvány
sötét s mégis csillogó...

Tovább...

Tükördarabok...

harmatfény gyöngyei csillognak
hajnal illatokkal virrad
álmok tört tükör darabjai
észrevétlen szilánkokká válnak
hullámokban rezeg az élet
átcseng tömör házfalakon
megállíthatatlan ütemmel zúg
húrokat pengető cimbalom...

Tovább...

A szabadság íze...

te szabadon szálló madár
talán nem köt téged vágy
tied a kék ég szépsége
vele a végtelen szabadság
szárnyaid alatt suhan a lég
neked bólint a mosolygó nap
magasságban töltöd életed
nem bánt miként lesz holnap...

Tovább...

Zátonyok...

Néha a szerelem
zátonyra fut,
tanácstalan bolyong,
fontolgatja a búcsút.

Tovább...

Szivárvány

elcsitult a zúgó eső
felhők árja megszakadt
feketeség eltűnt messze
előbújt a fényes nap
egy csillogó aranyfonat
s feltűnik a szivárvány
körbefogja az égboltot
mint koszorús hableány...

Tovább...

Hitőrzőm

olykor a nap elé felhő kerül
árnyék szétkúszik a tájon
néha a hit is megrendül
hiába fénylő a nap mégis fázol
add most a kezed hogy szorítsam...

Tovább...

Megkésett tavasz

egy rügy megpattant
tavaszt jelzett
holott a tél még
a faggyal ölelkezett
félénken a faágon
didergett a fényben
a nap is elbámult
e szokatlan tényen...

Tovább...

Óhatatlan vesztes...

egy bársonyos kéz mely most üdvözöl
később fejeket vághat testeket öl
fojtó gondolat rontja a szépet
penészként virágzik amint éled
arcokra feszített merevlemez
a közöny s hűvös vállrándítás
Pató Pállá lettünk lassan
magunkat győzködő önámítás...

Tovább...

Hold bolondja...

valaki a hold bolondja
éjszaka járja útjait
borzongó fakó fehérbe
sápadt foszlány képek hívják
s vezetik a bolond lépteit
jeges fényű az éji út
parázsló lángnyilak szállnak
kósza szellemként táncolnak...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom