Szabó Szalay István

Szabó Szalay István

Született: 1943. december 24.

Népszerűség: 180 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Testvér...

Testvér, én, ki a Hazában élek,
hol erős Nemzetben ép a lélek,
kezem nyújtom, támaszkodj rám,
neked a határ túloldalán...

Tovább...

Érzelemharc...

Víz tükrére írtam vágyam,
őszintén hittem, rátalálsz,
de eső elmosta, vihar verte,
szélsodorttá lett a nász.

Tovább...

Karjaidba...

Karjaid, akár a bölcső,
körülfognak vigyázva,
álomba suhanok lassan
karjaidban ringatva.

Tovább...

Csak találj rá...

ne vedd a szavakat hamisnak
az élet tanít meg sokra
mindenkit igazságra neveltek
s megbízni az adott szóba`
őszinte beszéd egyenes szó
egyszerű hétköznapi szavak
közelebb hoznak egymáshoz
ledöntve gőgös határokat...

Tovább...

Romok közt...

utolért a szél a dombtetőn...

Tovább...

Ködben... (járok)

Ködben járok,
ha nem vagy velem,
nem látom a szépet,
hiába nézem.

Tovább...

Altató...

utolsót sóhajt az alkony
napnak fényét zsebébe tette
visszanézett az erdő fái közé
aztán a sötét végleg elnyelte
hegy ormán a csend hallgat
szürke homály uralta a bércet
hol nemrég fény csillogott
most köd keresett menedéket...

Tovább...

Őszintén...

ma is úgy várlak mint akkor
első találkozásunk idején
mosolyt hoztál magaddal
az utcát beragyogta a fény
egyszerre derűs lett a világ
a nap is szebben mosolygott
felhők közül kipillantva
téged fénycsókokkal borított...

Tovább...

Mint gyökér...

íme zsarátnok lett a tűzből
csupán lángtalan füst maradt
már nyoma is elszállóban
valahol valami megszakadt
nyár melegét visszahoznám
szívemben még ég egy szikra
tüzet csiholnék belőle
magamat új lángra gyújtva...

Tovább...

Delirium...

már árnyékok nyújtóznak a vízen
takaróznak a füzek halk sóhajjal
belelóg a sötétbe a part szegélye
csend birkózik nyári alkonnyal
csobogó kis patak siet gondtalan
csillagfényben habok szaladnak
selyemgyöngyöket összefűzve
lombok alá s bújócskát játszanak...

Tovább...

Gondolatok karácsonyra...

ki ad melegséget a fénynek
és erőt mellyel vakít
gyengéd érzelmet a kéznek
mely gyógyít formál és alakít
szemnek tükörképet
mely a szépet észreveszi
szavaknak bölcsességet
mely e csodát élővé teszi...

Tovább...

Egy a sokból...

csak egy száraz fatörzs maradt
az egykor zöldellő fából
szúette vájatok hona lett
csupasz ágak a koronából
gyökere még földhöz köti
áll mint zászló várfalon
most végső fejszecsapásra vár
üres már benne a fájdalom...

Tovább...

Maradj magad...

maradj magad
legyen szavad
akár törik
akár szakad
ne kössenek
kötöttségek
megszokások
nevelések...

Tovább...

Tempus fugit...

Rohanó idő...

most ne szólj kedves
hallgasd velem a csendet
míg az óra halkan ketyeg
hagyjuk múlni a perceket
minden tik egy másodperc
szívdobbanása az időnek
napokká fonódtak össze
adtak számunkra éveket...

Tovább...

Csupán ennyi...

szeretem a hajnalok hűvös pirulását
míg rejtőzik a park fái mögött
a reggelek illó mozdulását
mikor megébredek karjaid között
a redőnyön átbújó csillogást
mely szemedből tükröződik felém
a hosszú esték meghittségét
ha veled kettesben lehetek én...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom