Szabó Edit

Szabó Edit

Született: 1957. június 21.

Népszerűség: 95 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Írom a levelem, fiam, neked

Írom a levelem
messzire, távolba,
kérem, szeretetem
érezd a városba

Tovább...

Álmatlan éjszaka

Telihold

Teli holdfény gömbölyödik,
fénye egyre erősödik,
fejem puha virágágyon,
még sincs álom szempillámon.

Tovább...

Hangom hallod

Nem köszönöm meg a helyzetem,
mert több minden változott nekem,
hiányoznak a barátnőim,
messziről köszöntenek ők is.

Tovább...

Tisztaságnak lehelete

Tükörvers

Zöld fűszálon csillagözön,
létezését megköszönöm,
illata az orromig ér,
az utamon továbbkísér,
utcán, téren, trolibuszon
messzire visz habitusom,
tisztaságnak lehelete
körülvesz az életemben.

Tovább...

Könyveimnek álma

Költészetnek nagyasszonya
földöntúli boldogságban,
a verseknek menyasszonya
örök tavasz hatalmában.

Tovább...

Fájok

Nem láthatod, nekem mi fáj
mosolygó arcom rejtekén,
lelkem megváltásért kiált
szívemnek legmélyén.

Tovább...

Búcsúzás a tengertől

Tengerparti pálmafák
derekukat ringatják,
esti szellő simogat,
virágok illatoznak.

Tovább...

Bakancslista

Bejárnám a Földnek minden nagy bokrát,
A lábamon hordanám út bocskorát,
Keresném a láthatatlan végtelent,
Ahol szemem varázslatként megjelent,
Nem lehet az, hogy elbújjon előlem,
Csalfa szellők elfújják a felhőket...

Tovább...

Dinnyekóstoló leány

Sötétzöld a dinnye héja,
tűzpirosan csillog húsa,
zöld és piros között fehér
vékonyság magyar emberé!

Tovább...

Margarétakoszorú

Kék ég alatt zeng az ének,
margaréták útra kélnek,
fel a felhők tetejébe,
koszorút fonnak köréje.

Tovább...

Szíved lelket tisztít

Saját léted börtönében
éled örökkön az élted,
meghatároz tán valamit,
egyszer te is légy valaki!

Tovább...

Sírva nevetni

Sejtelmes az egész lénye,
az arcnak nincs szeme fénye,
lecsukódott szempillája,
gondolata merre járhat?

Tovább...

Eső után

Zölden ágaskodnak a fák
hegynek ormán és tó partján,
fényük belevész az égbe,
csillogást enged napfénynek.

Tovább...

Sorsok és szerelem

Szeret a folyó hulláma engem
sodorni folyton végtelenben,
nem kell hozzá, csak lágy mozgás,
szerelmes szavak, erős vonzás.

Tovább...

Az én apám!

Apám sokáig titok volt,
elment, csizmája kopogott,
bőrből volt annak mindene,
fénylőn csillogott viselve.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom