Stábel Rezső

Népszerűség: 111 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Nem vagyok más világ

Aztán majd elrohan a vágy,
nem marad semmid,
csak vándorboton a sár,
és egyre vastagszik.

Tovább...

Majd elmondom

Elmondom majd,
egyszer
elmondom neked,
hogy és mennyire
szerettelek

Tovább...

Az igazság partjain vetélve

Tegnap megint rám pirítottál,
tesztelve a nyomorúság...
Utolsó csikked égett bőrömön,
fájt, mert nincs igazság.

Tovább...

Szerelmes pirkadat

Egyszer régen a Pirkadat az Éjt ostorozta:
- Mért rohan mindig? Mért nem hál véle soha? -
Hiába védte anyja, óvó kezével a Nap,
- az arany tűzgömb tudta, hogy az Éjkirály csalfa -.

Tovább...

Hol alszom majd?

Hangom egyre halkul, rekedtes,
a fáról hulló levél sem veretes,
néha a szél viszi, vele száguld
ott, ahol az öreg tölgy csókot árult.

Tovább...

Az utolsó nyár

Az utolsó nyár maga volt az élet,
felemelt, ringatott, tenyerén hordott,
minden kis élő szerette a létet,
nem bántott senkit, köszönetet mondott.

Tovább...

Ébred a Nap

Reménykedtem, hogy az első reggel
áldott lesz majd, és nem hideg ízzel
tálalja majd Napom,
és emlékbe rakom
szépségét, a köd-fátyolos percet.
Érte másztam meg az álmos hegyet,
bíztam, reméltem, hogy kapok kegyet.

Tovább...

A tél katonái

A hétfő mindig szomorkás.
Már nyitott a tél, fehér katonái
bőszen rohamozzák területüket,
vékony jégrétegen siklanak kacagva,
fehér pompon ruhájuk még lágy,
lágy, mint forró kávén a tejszín.

Tovább...

A barátságért

Én azt akarom
hogy szeress nagyon
és nincs az a szörnyű pók
mi kapcsolatunkba gonosz falakat szőne

Tovább...

Küszöbön a remény

A küszöbön gubbaszt és egyre csak vár,
nem kér semmit, pedig éhes és szomjas,
esténként hömpölyög, lepi őt a sár,
szemében bút csak a hideg szél olvas.

Tovább...

A szállást adó éj

Foltozott lelkek hömpölyögnek
az őszi éj csarnokában fájón,
nem kiabálnak, nem üvöltenek,
rezgéssel égetnek vádlón.

Tovább...

Repedések

Azt hiszem, többé nem javítom ki
a rengeteg repedést házamon,
már régóta máshol kell aludni,
vad póksereg dolgozik lakomon.

Tovább...

A szabadságban

Nem kell az, hogy megértsétek!
Nem kell megérteni engem!
A szabadság lételemem,
szemem tükrébe nézzétek.

Tovább...

Fenyőillat-buborékok

A karácsonyt arra találták ki
a mosolygós békés angyalok...
Legalább legyen pár óra és nap!
Míg szerethetnek, akik akarnak.

Tovább...

Elengedtelek

Ritkábban gondolok Rád, vonzásod múlik,
hiába kín, hogy a csillag hullik, tűnik,
augusztusi sötét ég téged sirat,
álom és szerelem már máshol arat.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom