Sipos Izabella
Tükröm, tükröm
A szememben nincs fény,
Elhagyott úgy, mint a sok remény,
Elment, mint szívemből a hit,
Tükröm, tükröm, mondd meg, ki áll velem szemben itt?
Ki vagy te nekem? Akarod tudni?
Csak azt mondom, nem szabad a csodák elől futni...
Nem vagyok egyedül
Ha magányos vagyok legbelül,
Szívem gondolatokba menekül,
Minden hallhatatlan szó, amit magamban találok, hozzád repül,
Ilyenkor tudom, mégsem vagyok ebben a világban egyedül...
Csak múlnak az évek, és történnek dolgok,
De sehogysem érted, hogy miért nem vagy boldog,
Csak állsz a szélben, lehajtott fejjel mész,
A napok csak múlnak, követnek némán,
Suttognak egyre, de nem hallod azt se.
Az egész világ átöltözött
Vakító, fehér hó teríti be a Földet,
Szívdobogás hangja töri meg a csendet,
Zöld színét nem látod, lecserélte,
Az egész Világ átöltözött hófehérbe,
Az ígéretek az égig érnek, ha nem vigyázol, az emberek megmérgeznek.
Itt jár szívemben a csend
Van még vigaszunk talán, fél szerencsénk a Sors ócska asztalán,
Hittem, ki szeret gondtalan, még mindig remélem, és álmába álmodom magam.
Hiszek benned, csoda
Adventi csend van, és béke?
Vagy csend és fájdalom?
Advent, most némán szól a dalom.
Advent, annyi szépet vártunk az évtől,
De csak négy gyertya ég most is reményül.
Szellem lovas
Mit csinál itt, százados úr?
Csodálkozva nézem!
Nem jó helyen jár, százados úr,
Nem ilyenek már a katonák régen!
Törött szárnnyal ballagok a Földön,
Érzem, ez a világ egy hatalmas börtön.
Érdekszeretet, érdekszerelem, érdek a hazugság is,
Csak játék minden idelenn.
Várhatod a herceget
Hófehér tüllben csillogó szemmel táncolt,
Hosszú, szőke haján a reflektorok fénye játszott,
Dallamok szárnyán perdült, pezsgett a vére,
Csengő kacagása mécses volt az emberek szívébe`!
Szőke fürtök, kék szemek,
Mosolyog az ég is, mikor felnevet!
Apró lábak fürgén járnak,
Sok dolga van a kislányomnak.
Játsszák a csatát csak a "nagyok"
Fogytán a hitem
Istenem, kérlek, segíts nekem,
látod, a hitem fogytán.
Mert a Föld, ahol élek, már nem az a hely, amit hirdet minden zsoltár.
Hányszor kértem, Uram, segíts.
Fogjátok szorosan egymás kezét
Eljött hát a pillanat...
Néhány év után most végre ég a láng,
Kívánom, mindig így legyen sok-sok éven át!
Még 50 év múltán is néha gondolj rám,
Te hazudd majd, és hitesd el, hogy messze még a vég,
Mondd nekem, hogy olyan boldog vagy, mint réges-rég...
Kávét főzök éppen...
És azon jár az eszem:
Mennyi minden múlik egy-két kávészemen!