Sipos Ildikó

Sipos Ildikó

Született: 1980. március 3.

Népszerűség: 45 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Valentin

Valentin-nap a boltosok álma,
ilyenkor fogy a szíves kispárna,
viszik a rózsacsokrot is száz szám,
még jó, hogy a pap nem most ad áldást.

Tovább...

Szeretlek

Szerelmes karjaidban feledem
világom minden apró fájdalmát,
illatodba burkolva szeretem
várni a nap suhanó holnapját.

Tovább...

Vége

Csörgő-zörgő láncok őriznék bezárt szívemet,
rozsdás, elhanyagolt lakatok fájó lelkemet,
azt hitted, hogy majd az agressziód kalitkája
önbizalomhiányomat két markában tartja,
de elszállt a pillanat, és mind erősebb lettem.

Tovább...

Ál-arcom

Álarcom láttad, de te többet akartál,
csak benézni mögé, míg a szívem nem fáj,
látni akartad hát igazi arcomat,
vajon elviseled-e dúló harcomat.

Tovább...

Búcsú

Talán láthatlak majd, ahol a föld s ég összébb ér,
"Ott, ahol fellegek ölelik a tengerkékjét".
Talán vársz majd engem akkor mosollyal arcodon,
hogy megpihenhessen lelkem ölelő karodon.

Tovább...

1416

Kedvesemnek

Sohasem szerettem senkit így, mint téged,
bárki már nem is pótolhat soha többet,
legszebb óráim immár csak rólad szólnak,
ezek most mind-mind felhőtlenséget hoznak.

Tovább...

Nekem a farsang

Farsangra készül apraja-nagyja,
maszkok készülnek a vigasságra,
kézzel festett szép vagy rémes,
kinek mi lakozik a lelkében.

Tovább...

Néha

Néha megijedek, hogy mi is lesz velem,
mikor nélküled kell éljem az életem,
hogy kinek fogok majd szerelmet vallani,
és miképpen fogom magamat áltatni.

Tovább...

Csak...

Ellököm meleg kezedet,
mert ki vagyok, hogy kelljek neked,
nem vagyok szép, és nem vagyok fiatal,
csak egy nő vagyok, ki túl sokat agyal.

Tovább...

Boldog új évet

Boldog új évet kívánok!
Oltalmat az otthonokba,
Légyottot az ágyakba,
Derűs mindennapokat,
Olvadó jégszíveket,
Gördülő életet!

Tovább...

Hamis élet

A hírnév benned már örök kárhozat,
elhallgatott lelkedben a bűntudat,
nyertes voltál egykor, ma már csak árva,
arcodról nem kerül le már az álca.

Tovább...

Lassan megyek

Egyszer, valamikor nagyon régen,
mikor még kicsik voltak a léptek,
elindultam én világot látni,
nem tudtam, hogy ennyire fog fájni.

Tovább...

Vízcsepp

Akárha vízcsepp, szaladsz végig égő testemen,
mi tisztára mosdatja a szennyezett lelkemet,
az álmatlan vágyakban olvadó piciny magány
pillanatonként elárul engem, sötét ármány.

Tovább...

Vágy

Szállnék szabadon, ha nem lenne sok kötél,
mely testemet rabságban tartva visszakér
oda, honnan reppennék szivárvány felé,
hitemet vetném már egyedül Őbelé.

Tovább...

...végleg

A szerelem, mely engem emlékeztet mindenre...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom